A 7,9 milliárd eurós költséggel tervezett, 3300 kilométer hosszú vezeték az elképzelések szerint közép-ázsiai és közel-keleti lelőhelyekről szállítana földgázt Európa felé. A Nabucco építésében az osztrák OMV konszern és a magyar Mol Nyrt. mellett a román Transgaz, a török Botas, a bolgár Bulgargaz és a német RWE vesz részt az eddig aláírt megállapodások szerint.

A legszerényebb tervek alapján 2020-ra évi 25,5 milliárd köbméter, a legoptimistább forgatókönyv szerint 31 milliárd köbméter kapacitással működnék a vezeték.

Mitschek két fő problémát nevezett meg. Egyrészt azt, hogy Törökország különleges bánásmódot szeretne magának, és kedvezményes áron akar hozzájutni a gázhoz. Másfelől még mindig nem tisztázott a beszerzési források kérdése, következésképpen nincsenek lekötve a szállítások. Az azerbajdzsáni és a türkmenisztáni lelőhelyek éppúgy szóba jöhetnek, mint az irakiak és az irániak. Az ügyvezető szerint a vásárlókra tartozik majd, honnan rendelik meg a gázt, nem pedig a csővezetéket üzemeltető társaságra. - Ha az Egyesült Államok ellenzi, hogy a Nabuccóba iráni gáz kerüljön, akkor elvárható, hogy hozzájáruljon a költségekhez - mondta Mitschek.

A múlt héten Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója ugyancsak azt mondta, hogy az ukrán-orosz konfliktus miatt "okos dolog nem csupán két- vagy három lábon állni, hanem a lehető legtöbb beszerzési forrásra támaszkodni". Ő is úgy vélekedett, hogy a Nabucco ügyében még az idén döntésre kell jutni.

Christian Dolezal, a konzorcium szóvivője hétfőn megerősítette, hogy január 26-27-én Budapesten Nabucco-csúcsot rendeznek a tervezetben részes államok.