Egy washingtoni konferencián biológusok műholdképekkel bizonyították, hogy a trópusi erdők pusztulása lassul, ráadásul a korábban kipusztított dzsungel újra életre kel, és visszafoglalja az ember által elhódított területeket.
Amellett, hogy az esőerdők évi 13 ezer hektárral - naponta 50 futballpályányival - kisebbek lesznek, jóval lassabban fogynak, mint azt a kutatók korábban gondolták.
A trópusi dzsungelek gyors ütemű pusztulásának ügye évtizedek óta kedvelt témája a környezetvédelmi aktivistáknak, akik folyamatosan a fák és növények eltűnésével, állatfajok ezreinek kihalásával, bolygónk oxigénforrásainak kiapadásával és a globális felmelegedéssel fenyegetnek.
A legújabb adatok alapján azonban a tudósok korántsem látják ilyen kétségbeejtőnek a helyzetet.
Az amerikai Smithonian Intézet Trópusi Kutatási Központjának panamai szakértői szerint egyre növekszik az úgynevezett másodlagos erdők területe. Ezek olyan helyeken fejlődnek ki, ahol nem sikerül megművelni a kivágott erdők talaját, nem alakulnak ki települések, nem jön létre civilizáció. Ekkor a természet ismét teszi a dolgát: visszanőnek a fák, újra beköltöznek az állatok, a dzsungel egyszerűen visszahódítja azt, amit elvettek tőle.
Persze ez a folyamat nem elég gyors: a növények viszonylag könnyen újranőnek, a különböző állatfajoknak azonban több évtizedre is szükségük van ahhoz, hogy ismét kialakítsák a territóriumukat.
A tudósok véleménye arról is megoszlik, hogy hány faj pusztul ki a dzsungel kiirtása miatt. Egyes panamai kutatók a pusztulás mértékét 15 és 30 százalék közöttire teszik. Ez a szám még mindig jóval alacsonyabb a korábban prognosztizált - és vélhetően egyre kevésbé helytálló - 50-75 százalék közti aránynál.
Azonban a szakértők sem állítják, hogy az erdők kiirtása ne jelentene óriási környezetvédelmi veszélyeket: a fakitermelés következtében a Föld szén-dioxid kibocsátása ötödével nő, ez pedig az egyik elsődleges oka a globális felmelegedésnek.
Az ipari forradalom kezdete óta több mint 10 millió négyzetkilométernyi esőerdő pusztult el, további 1,9 millió négyzetkilométeren pedig szelektív fakitermelést végeztek.