FIDESZ.HU > Hírek > Zöld |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Az MSZP-sek bevízlépcsőznék a nagy folyókat
|
|
Illés Zoltán szerint ha nem figyelünk, könnyen megépülhet a nagymarosi erőmű a Dunán. A Fidesz környezetpolitikusa reálisnak látja a lassan kialakuló helyzetet arra, hogy a gázhiány kapcsán megmutatkozó energiafüggőségünkre hivatkozással az MSZP - építőipari kapacitással rendelkező - gazdasági holdudvara esetleg eredményesen lobbizzon a bős-nagymarosi erőműrendszer régi terveinek leporolásáért. |
|
Létrehozva: 2009. január 14., 10:30 | Utoljára frissítve: 2009. január 14., 10:31 |
Illés Zoltán több intő jelből, háttér-információkból és az érdekkörök látványos mozgolódásából arra következtet: az MSZP-n belül továbbra is sokan a Duna mint vízi út "fejlesztésében" gondolkodnak. Az Európai Unió már korábban döntött arról, hogy a Duna a kontinens kiemelt folyójaként jelentős központi fejlesztési pénzeket kap, ezért immár nemcsak kikötők vagy partrendezési munkák, illetve oldalágak fejlesztése jöhet számításba pénzszerzési lehetőségként a magyarországi lobbiknak, hanem megnyílhat az út akár óriásprojektek előtt is. A lényeg, hogy állami beruházásnak minősüljenek, mert akkor a munkákat az EU finanszírozná.
A fideszes szakpolitikus szerint emiatt továbbra sem adták fel azokat az eddig titkosan dédelgetett terveket, hogy a Tiszán és a Dunán vízlépcsőket építsenek. Ami teljességgel értelmetlen volna, hiszen Magyarország síkvidéki ország, szemben Ausztriával, ahol jelentősen nagyobb a Duna esése, így költséghatékonyság szempontjából inkább megéri a vízenergia hasznosítása. "Hazánkban a Duna esése nagyon alacsony, ezért sem Nagymarosnál, sem Adonynál és Fajsznál - ahol további két vízlépcsőt terveztek üzembe helyezni hajdanán - nem érné meg erőművet építeni" - mondta Illés.
A hágai Nemzetközi Bíróság döntése értelmében akár az energiatermelés, akár az árvízvédelem vagy a hajózás biztosítása a cél, a környezet- és természetvédelemnek van prioritása. Ezek az alapelvek az unión belül is elsődlegesek. "Ebből következően energiafüggőségünk ellenére sincs lehetőség a bős-nagymarosi erőmű teljes megépítésére, mert a kész rendszer nem képes a környezet- és természetvédelem prioritását megvalósítani. Ez egy soha meg nem térülő beruházás. Hiába tehát az energiafüggőség és a nagy energiaigény, ebbe akkor sem szabad belekezdeni" - mondta Illés.
Energiára persze szüksége van hazánknak, de mivel sem természetvédelmi, sem környezetvédelmi és gazdasági szempontból nem fogadható el a bős-nagymarosi erőműrendszer, az uniós támogatásokat más energiatermelési módozatok megvalósítására kellene fordítani. Szóba jöhet az energiabeszerzés diverzifikálása, és ki kell építeni azokat a megújuló energiaforrásokat, amelyek csökkenthetik az energiafüggőségünket. Illés szerint a szél-, a nap-, a bio- és a geotermikus energiatermelésre kell fordítani a sok százmilliárd forintot. Ezért is terjesztette a parlament elé a költségvetési vita kapcsán a fideszes Varga Mihály, a költségvetési bizottság elnöke pártja javaslatát, amelynek lényege, hogy fordítsanak a költségvetésből és az európai uniós támogatásból négyszázmilliárd forintot a megújuló energiák előállítására.
Illés Zoltán az elhúzódó orosz-ukrán gázvita okozta sokk nyomán egyre nagyobb esélyt lát arra, hogy idehaza mindazok, akik nagy állami beruházások kivitelezésében gondolkodnak az európai uniós pénzek megcsapolására, egyre inkább bevízlépcsőznék a Tiszát és a Dunát.