A képviselők növelnék a mezőgazdaságra szánt fejlesztési segélyek összegét, és biztosítanák a fejlődő országok kistermelői számára a mikrohitelekhez és hitelgarancia-programokhoz való hozzáférést.

Mairead McGuinness (néppárti, ír) globális élelmezésbiztonságról szóló jelentését 482 igen, 24 nem szavazattal és 59 tartózkodás mellett fogadta el az EP a keddi plenáris ülésen.

Élelmiszertartalékok globális hálózata

"Globális élelmiszer-nyilvántartási rendszert" és "globális élelmiszertartalék-hálózatot" hozna létre az EP, amelynek megtervezésében az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia. A testület minden ország számára készletezési kötelezettséget írna elő, és jobb tárolási rendszert szeretne a termelésben használt fő segédanyagok (műtrágyák, vetőmagok, növényvédő szerek) számára.

A megújuló energiaforrások előállításának és a bioüzemanyag-termelésnek nem szabad veszélyeztetnie a bolygó élelmezésbiztonságát - vélik a képviselők. Az EU-nak ugyanakkor határozottabban kell elköteleznie magát a második generációs bioüzemanyagok mellett - áll a jelentésben.

Az EP-képviselők "olyan politikai eszközök létrehozására is felszólítanak, amelyekkel meg lehet előzni a drámai mértékű és káros áringadozásokat".

Több fejlesztési segélyre és mikrohitelekre van szükség

Az EP sürgeti az Európai Bizottságot, hogy "az uniós fejlesztési segélyek nagyobb hányadát fordítsa a mezőgazdaság vezette növekedésre". A mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre szánt segélyek az összes uniós fejlesztési támogatáson belül ugyanis 1980 óta folyamatosan csökkennek, 2006-ban már csak 3 százalékot tettek ki - olvasható a jelentésben.

A képviselők emellett kérik, hogy az Európai Bizottság "tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a segélyben részesülő kormányok nemzeti költségvetésük legalább 10 százalékát a mezőgazdasági szektorra fordítsák, ahogyan arra kötelezettséget is vállaltak".

Az EP szerint biztosítani kell a fejlődő országok mezőgazdasági kistermelői számára a kölcsönökhöz és a mikrohitelekhez való hozzáférést, valamint a hitelgarancia-programokat a mezőgazdasági termelés növelése és a helyi élelmiszerbiztonság érdekében. A világ legszegényebb részeinek támogatására pedig egy állandó élelmezésbiztonsági alapot hozna létre a testület.

A közös agrárpolitika

Az EP szerint "az élelmezésbiztonságra vonatkozó uniós politika alapját a közös agrárpolitikának kell képeznie most és 2013 után is." "Az agrárpolitikának nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a világ élelmezési egyensúlyához" - szól a szöveg. A közös mezőgazdasági politika 2008-ban elkezdett felülvizsgálatát ezért a képviselők szerint tovább kell folytatni, a közösségi és tagállami ráfordításoknak pedig stabilaknak és változatlan mértékűeknek kell lenniük, hogy tisztességes jövedelmet garantáljanak a termelők számára.

Az éghajlatváltozás és a pénzügyi válság hatása

Az EP szerint meg kell vizsgálni, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló kezdeményezések és a pénzügyi válság milyen hatással vannak az agrárszektorra. Emellett létre kell hozni egy gyorsított kutatási-fejlesztési programot a fenntartható, helyi feltételekhez igazodó és energiahatékony mezőgazdaság megvalósítására - olvasható a jelentésben.

Két év leforgása alatt az élelmiszerárak átlagosan nyolcvan százalékkal emelkedtek szerte a világban, az élelmiszerkészletek pedig ezzel egyidejűleg történelmi mélypontra csökkentek: ma már csupán 40 napra elegendő élelmiszertartalékkal lehet számolni. A Világbank adatai szerint már két évvel ezelőtt is több mint 860 millió ember éhezett, és ez a szám az áremelkedés következtében további 100 millióval emelkedhet. Az élelmiszerek iránti globális kereslet pedig az előrejelzések szerint 2050-re a jelenlegi duplájára fog nőni - írja McGuinness.