Nem volt az mindegy sem a császárnak, sem a helytartónak. Külhoni szolgálattal lehetett jutalmazni, s lehetett büntetni is, de még mennyire! S azt is el lehetett érni, hogy valamely eltávolítandó személy, akit befolyása, ismertsége miatt nem volt ajánlatos egyszerűen megölni, mégis jó távolra kerüljön otthonról s egyszersmind a belpolitikától.

Tudták ezt a császárok mindig is, és alkalmazták. S tudták ezt a szultánok is, s eszerint lett valakiből egy szpáhibirtok ura valahol a világ végén vagy követ, vagy kinevezett helytartó - s aztán, ha a sors vagy a politikai érdek úgy hozta, el is lehetett küldeni az illetőnek a selyemzsinórt. De haza is lehetett rendelni éppenséggel, és gazdagon megjutalmazni.
S múltak az évszázadok, s múlásukkal együtt finomodtak a módszerek, ám a lényeg maradt.
A külhoni szolgálatra rendelés ma is magában hordja a büntetés és jutalmazás lehetőségét. (Ne is menjünk messzebb: külügyes berkekből tudom, hogy mongóliai szolgálatra kerülni kifejezetten büntetésnek számít. Afféle parkolópálya, amelynek vége többnyire a Sztolicsnaja nevű főnök, kinek karmaiból aztán nincsen menekvés...)

Nos, azért ez a sok történelmi visszapillantás itt az elején, mert kétnapos összetartáson van az MSZP, amely összetartás fényét maga a magasságos pártelnök-miniszterelnök is emeli. S - miképpen egészen belső informátoraink elmondták - e kétnapos tanácskozás legfőbb célja az MSZP EP-listájának összeállítása... lett volna.

S miképpen ezer esztendők óta, úgy most is, a Gyurcsány nevű Néró, a Gyurcsány nevű Szulejmán, jutalmazni és büntetni akart egyszerre a listával. Illetve, pontosítsunk: nem büntetni, hanem eltávolítani.

Nézzük konkrétan: Gyurcsány-Néró bizalmas és hű embereit, például Baráth Etelét vagy Szabó Zoltánt (tudják, az a még emeszpések között is kirívóan ellenszenves alak) jutalomból küldené Brüsszelbe. Míg ellenben egyik legfőbb ellenlábasát, s a párt (A PÁRT!) utolsó, még rokonszenvesnek mondható alakját, Szili Katalint száműzni óhajtotta ugyanoda. E szerint készült a gyurcsányi fejben az EP-lista, csakhogy... Csakhogy hirtelen valami szöget ütött (sajnos csak úgy, a szólásmondás végett) a mi Nérónk fejébe. Az ütött szöget a mi Nérónk fejébe, hogy nevezettek mind egyéniben győztek és kerültek a parlamentbe. Vagyis ha most elküldi őket Brüsszelbe, akkor időközi választásokat kell kiírni a megüresedett helyekre. Az pedig nem más, mint három-négy-öt-akárhány biztos vereség, bukás, három-négy-öt-akárhány elveszett mandátum. Ilyesmit pedig nem engedhet meg magának az, akinek élete egyetlen és utolsó célja, hogy miniszterelnök maradjon 2010 tavaszáig.

Így aztán, egyelőre, nem lesz EP-lista. S a mamelukok meg az ellenségek nézhetnek és találgathatnak. Hja, kérem, nehéz az élet... De már Jézus urunk is megmondta: nem lehet egyszerre két urat szolgálni...