Az oxfordi kutatók megállapították, hogy a Szovjetunió szétesése után, az 1990-es évek elején az állami nagy vállalatok legalább 25 százalékát privatizálták mindössze 2 év leforgása alatt. Ezzel egy időben 12,8 százalékkal megugrott a halálozás a munkaképes korú férfiak körében. A szakértők szerint ennek az volt a fő oka, hogy ugyanebben az időben 56 százalékkal nőtt a munkanélküliség.

Viszont kisebb volt a megrázkódtatás azokban az országokban, ahol jó volt a szociális védőháló. Például ott, ahol a lakosságnak legalább 45 százaléka tagja volt valamilyen társadalmi szervezetnek, egyházi- vagy szakszervezetnek, ott a tömeges privatizáció nem okozott ugrásszerű növekedést a halálozásban.

A legsokkolóbb helyzet Oroszországban, Kazahsztánban, Lettországban, Litvániában és Észtországban alakult ki, ahol 1991 és 1994 között a munkanélküliség megháromszorozódott, a férfi halálozás pedig 42 százalékkal nőtt.

Ahol fokozatosabban vezették be a piacgazdaságot, ott a következmények sem voltak olyan drámaiak. Albániában, Horvátországban, Csehországban, Lengyelországban és Szlovéniában csak 2 százalékkal emelkedett a munkanélküliség azokban az években, a férfi halandóság meg még csökkent is 10 százalékkal.

A kutatók az adatok összehasonlíthatósága érdekében kiszűrték az árliberalizáció valamint a rendszerváltás előtti közegészségügyi színvonalkülönbség hatásait.

A tanulmány felhívja a figyelmet, hogy az olyan közepesen gazdag, gyorsan fejlődő országokban, mint Kína, India, Egyiptom és Irak, ahol most fontolgatják a privatizációt, tanácsos figyelembe venni az egykori szovjet tömb tapasztalatait.

A tanulmány a Lancet című brit orvosi hetilap online változatában jelent meg.