Arra az esetre, ha e hét végi tanácskozások nyomán nem indulna újra a gázszállítás Európába, Johannes Laitenberger kilátásba helyezte: az EU nem csupán azt tanácsolhatja majd a kárt szenvedő európai cégeknek, hogy tereljék jogi útra az ügyet, hanem kénytelen lesz "pontról pontra áttekinteni" Oroszországgal és Ukrajnával való együttműködését, megvizsgálva azt, hogy fenntarthatók-e továbbra is az eddigi kapcsolatok, "folytatható-e a szokványos ügymenet".

Az unió nyitott minden "kreatív" megoldás előtt a gáz Európába juttatásának mikéntjét illetően, de a megoldásnak az orosz és az ukrán fél megállapodásán kell alapulnia - mondta Laitenberger, arra válaszolva, miként vélekedik a brüsszeli bizottság azokról az orosz javaslatokról, miszerint az oroszok annyi gázt adnának Kelet-Ukrajnának, amennyit a nyugat-ukrajnai tárolókból juttatnának az ukránok az európai országokba, illetve hogy a vezetékek üzemben tartásához szükséges "technológiai gázt" egy nemzetközi konzorcium venné meg Oroszországtól, és hitelezné meg Ukrajnának.

Szombaton Moszkvában tárgyal egymással Vlagyimir Putyin orosz és Julija Timosenko ukrán miniszterelnök. Csatlakozik hozzájuk Andris Pielbags, az EU energiaügyi biztosa, valamint Martin Riman, a soros EU-elnökséget ellátó Csehország energiaügyekben is illetékes ipari és kereskedelmi minisztere. "A gáznak áramlania kell, és ez lesz a mércéje annak, hogy (Oroszország és Ukrajna) hiteles partner-e vagy sem" - hangsúlyozta többször visszatérően Laitenberger az Európai Bizottság péntek déli sajtótájékoztatóján.

Megfigyelők szerint ez volt az első olyan alkalom, hogy az EU, amely kezdetben olyan orosz-ukrán kereskedelmi vitaként értelmezte a gázproblémát, amelyben közvetíteni sem volt hajlandó, hivatalosan is általános érvényű problémává minősítette át az ügyet - olyan problémává, amely önmaga jelentőségén túlmutatva, befolyásolhatja az EU-orosz, illetve az EU-ukrán kapcsolatrendszer egészét.