- A Fidesz elnökségi ülése után bejelentették, hogy az idei költségvetés már nem létezik. A kormányfő pusztán azt állítja, nincsenek kőbe vésve az idei számok. Hol az igazság?

- Az elmúlt hetek világossá tették, hogy a központi költségvetés már nem létezik, csak a Magyar Közlönyben. Irreálisak a számok, amelyek a büdzsé alapját jelentik, jelentenék. Elméletileg a költségvetés, különösen gazdasági válság idején, iránytűje az országnak. A mai helyzetben viszont nincs iránytűje hazánknak, a magyar gazdaságnak. Az adatok elhibázottak, tarthatatlanok, teljes mértékben eltérnek a valóságtól. Éppen ezért mielőbb módosítani kell a költségvetést. Az persze a sors fura fintora, hogy Gyurcsány Ferenc egy televíziós nyilatkozatában elismerte: nincsenek kőbe vésve az idei évi költségvetési számok, s mindent újra kell tervezni. Erre kérte fel a miniszterelnök Veres János pénzügyminisztert.

- Hol számolta el magát a Pénzügyminisztérium, a kormány?

- "Csak" a legfontosabb területeken. A gazdasági visszaesés mértékét 0,9-1 százalékra tervezte, a piac legalább két-három százalékos hanyatlást vár. Eközben 4,5 százalékra lőtte be a kormány az éves infláció mértékét, holott valamennyi szakértő és kutató, illetve a nagy nyugati befektetőházak ennek a felét jósolják. Gond az is, hogy nem sikerül megállítani az államadósság emelkedését. Az idén a bruttó hazai termék (GDP) hetven százaléka lesz a magyar államadósság, ami negatív rekord Európában, sőt világviszonylatban is kiemelkedően rossz adat. További probléma, hogy a reálbérek csökkenése sem úgy alakul majd, mint ahogy a kabinet várja. Az idén négy-öt százalékos reálbércsökkenés jósolható, vagyis lényegében visszajutunk a 2007-es szinthez, amikor is 4,8 százalékkal értek kevesebbet a keresetek az előző évieknél.

- Mit vetít ez előre?

- Elsősorban azt, hogy az államháztartási hiány sem akkora lesz, mint amekkorát a kormány betervezett. A kormány erre az évre a GDP arányában 2,6 százalékos deficittel számol, ami aligha lesz tartható.

- Miért nem? A két-három százalékos gazdasági visszaesés technikailag még kezelhető.

- Technikailag igen, gyakorlatilag azonban nem. A 2009-es költségvetésnek 330 milliárd forintos tartaléka van, ennek a felét már lekötötte a kormány. Konkrétan: 120 és 36 milliárd forintot különített el a kabinet a 13. havi közszolgálati bérekre és a nyugdíjakra. Két-három százalékos, esetleg még ennél is magasabb gazdasági visszaesés több százmilliárd forintos elmaradás a központi költségvetésnek. A kieső bevételeket pedig pótolni kell valamiből.

- Ott van a felpörgetett infláció...

- Úgy tűnik, a kormány ismét elővette a régi receptet. A nagyobb inflációval - amely átmenetileg többletbevételt produkál a költségvetésben - próbál mozgásteret teremteni magának. Eközben még az adókat is emelhetik. A Pénzügyminisztériumban már koncepciót is kidolgoztak az áfa megemelésére...

- A miniszterelnök cáfolta, hogy adóemelésre készülnének.

- Várjuk ki a végét! Az biztos, hogy hozzá kell nyúlni a költségvetéshez. Ezt pedig jelzik a témában elhangzott kormányzati megnyilatkozások is.

- Mikor derül ki az igazság?

- Az igazság már kiderült, hiszen, mint ahogy ez már előbb szóba került, maga a miniszterelnök mondta, hogy mindent újra kell tervezni. Szerintünk februárban módosítani kell a központi költségvetést. Az utóbbi pedig a kormányzat felelőssége.

- Tavaly ősszel rendkívüli állapotok között születtek meg a főszámok. Ez nem ad felmentést?

- Semmiképpen, hiszen a költségvetést négyszer terjesztették be, kapkodva, fejetlenül. Nem hallgatva az ellenzékre, a piacra, a szakértőkre, az Állami Számvevőszékre.

- E helyzetben mit javasolnak?

- A Fidesznek alapvetően három ajánlása van. Adócsökkentés, a munkahelyek megvédése a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatása révén és az állami kiadások csökkentése. Az utóbbi terén szorgalmazzuk az autóvásárlásoknak vagy éppen az irodabútorok beszerzésének a leállítását. Az államigazgatásban még most is folyik bizonyos pazarlás. Lehet, hogy ésszerű takarékoskodással csak néhány tízmilliárd forint spórolható meg, de néhány tízmilliárdból kikerekedhet százmilliárd is, ami válság idején már jelentős tétel.

- Térjünk vissza az adócsökkentésre! Most a kormány azzal takarózik, hogy azt az IMF sem ajánlja.

- Az IMF adóátcsoportosítást javasol. Egyébként volt már példa hazánkban arra, hogy a tehercsökkentés többletbevételt hoz. A Fidesznek 1998 és 2002 között adóemelés és megszorítások nélkül sikerült rendbe tennie az államháztartást. Ha nem csökkennek a magas közterhek, elfogy a vállalkozások levegője. A helyzetre még ráerősít a magas hazai kamatszint is. A szomszédos országokban az alacsonyabb adószint és a stabil államháztartás hosszú távon egymást feltételezi.

- A munkahelyteremtésért és -megtartásért a kormány járulékkedvezményt hirdetett meg.

- Egyik legnagyobb szégyene a kormány gazdaságpolitikájának, hogy épp a foglalkoztatás terén halmozza a kudarcokat. A Fidesz kormányzásának végén 5,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, most már a nyolc százalék közelében van, s 2009-re kilencszázalékos mutatót jósol a piac. A nyilvántartások szerint ma hazánkban 480 ezer embernek nincs munkája, és további kétszázezer ember kerülhet az utcára. Ezen a téren a hazai kis- és közepes vállalkozások célzott támogatása megkerülhetetlen, elvégre ők foglalkoztatják a magyarországi dolgozók kétharmadát. A kormány által meghirdetett járulékkedvezmények legfeljebb kozmetikázzák a nyilvántartásokat, eredmény ettől az intézkedéstől nem remélhető.

- Az idén közelebb kerülhetünk az euróhoz. A kormány azt ígéri, hogy beviszi Magyarországot az ERM2 árfolyamrendszerbe.

- Ahol le is parkolhatunk néhány évig. Kizártnak tartom, hogy hazánk 2010-től tagja legyen az ERM2-nek. Ahhoz szigorú pénzügyi feltételeket kell teljesítenünk. Sem az államháztartási hiány, sem az államadósság nem úgy alakul, ahogyan az elvárható lenne. Hiábavaló bízni abban, hogy az eurózóna országainak vezetői majd könnyítenek a feltételeken. Krízis idején sokkal inkább a szigor valószínűsíthető.

- A pénzügyi krízis szociális válságba torkollik?

- Ez nagymértékben attól is függ, hogy hányan veszítik el a munkahelyüket. A válság kirobbanása óta már harmincezren kerültek az utcára, szakértők szerint kétszázezer új állástalan kérheti az idén regisztrációját a munkaerő-közvetítő irodákban.

- A szociális válság miatt lehetnek előre hozott választások?

- Az MSZP eljuthat egy olyan pontig, amikor is vállalhatatlan lesz a jelenlegi kormányzás, s maguk a szocialisták jelentik be az öncsődöt. Vagy kihúzza 2010-ig a kormány: trükkök százaival, illetve kozmetikázásokkal. Mindenesetre a költségvetési vita arról győzött meg, hogy a hatalom megtartásáért olyan alkuk köttetnek, amelyek az ország alapvető érdekeit sem tartják tiszteletben.