fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Tiszaderzset az ág is húzza
2009. január 20., 08:19
"A nagyvilágban folyó gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság elérte településünket, Tiszaderzset"- magyarázta a bizonyítványát a múlt heti közmeghallgatáson a csaknem két éve csődgondnokság alatt vergődő falu polgármestere, Herédy Dezső.

A tiszaderzsi önkormányzat eközben a túlélésért küzd. A falu ma adósságrendező bizottság gyámsága alatt működik. Ha kapott is időnként valami kis állami támogatást a csődbe ment település, akkor azt egy Bajnai Gordon által előírt megszorító csomag betartásával költhették el. Derzs kicsiben pont olyan állapotot tükröz, mint a gyurcsányizmus terhe alatt nyögő ország: a látványos beruházás mellett kiürült a kassza. Herédy Dezső is belehúzott a költekezésbe, ő is maradandót akart alkotni. És a káoszt és csődöt eredményező politikának Tiszaderzsen is megvan a hangos, utcai demonstrációktól sem visszariadó ellenzéke, a kocsmában itt is ugyanúgy fasisztáznak és kommunistáznak, mint ahogy a nagyoktól látják, a lövészárok itt is ugyanúgy szétválasztja az atyafiakat, mint a két nagy párt holdudvarát. És Herédy Dezsőt kiakolbólítani a polgármesteri székből ugyanúgy képtelenek ellenfelei, mint ahogy a jobboldali ellenzék sem képes megszabadulni Gyurcsánytól.

"Volt itt már tüntetés ellenem meg a miniszterelnök ellen, ami úgy zajlott, hogy egyetlen férfi követelte az élettársa fizetését. Akkor is megjegyeztem, hogy a kormányfő ellen tüntetni illetlen dolog, ráadásul helytelen is, mert Gyurcsány Ferenc igen jó politikus, és jót akar. A baj csak az, hogy mindenki bele akar szólni a dolgába, így nem tudja megvalósítani az elképzeléseit" - mondta Herédy egy lapnak, nem titkolva el ama véleményét sem, hogy Tiszaderzs csődjének oka is csupán az, hogy "a jó gondolatait a testület rendre megvétózza, s így nem jutnak ötről a hatra".

Tiszaderzs lakói duplán osztoznak az eladósított ország bajában. Nekik még az önkormányzat hiteleit is vissza kell fizetniük. Tiszaderzs a forgalomképes vagyonával áll jót a tartozásaiért és azzal, hogy a következő években, évtizedekben is nyögni fogja a terhét a felelőtlen gazdálkodásnak. Miközben az ország eladósításának terhéből is ugyanúgy osztoznia kell.

Más, felelősen gazdálkodó önkormányzatok addig nyújtózkodnak, amíg a takarójuk ér, éppen azért, hogy mindig legyen szabadon felhasználható pénzük szociális segélyre, a biztonságos működésre akkor is, ha olyan politikai erő kerül hatalomra, amely az önkormányzatoktól vonja el a forrást a saját nagyberuházásai érdekében.

Tiszaderzsen ma már gondot jelent az intézményi fűtésszámla, a telefon- és a postaköltség is. Pedig itt senki nem lopott, a korrupció gyanúja se merült fel. Egy tornaterem és a két út aszfaltozása indította el a lavinát.

Mindezek ellenére a derzsi csőd extrém példájából nem lehet általános következtetést levonni a hazai önkormányzatok működésének hatékonyságáról. A politikai populizmus körébe sorolható az az utóbbi időben szajkózott kormányzati propagandaszöveg, miszerint aránytalanul sok önkormányzat működik hazánkban, és ez túl sokba kerül. A megyei és a fővárosi közgyűlés meg a kerületi testületek létszámát éppenséggel lehetne csökkenteni, és a képviselői tiszteletdíj tekintetében is tanúsíthatnának némi önmérsékletet a helyi politikusok - ám azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy ez jelentős megtakarítást eredményezne a büdzsében. Ugyanakkor tény: az önkormányzatok a kötelező feladataik ellátásához - reálértéken számítva - évről évre kevesebb forrást kapnak a központi költségvetésből.

(Torkos Matild, Magyar Hírlap)