A tavaly ősszel készített felmérésben a 27 tagállam 27 ezer választópolgárát kérdezték meg, akiknek a 67 százaléka nem tudta, hogy mikor tartják a soron következő EP-választást. 54 százalék volt azok aránya, akik nem tartották fontosnak a szavazást. Nagy különbségek mutatkoztak az egyes tagállamok között. A legjobban informált ország címét Luxemburg nyerte, ahol a megkérdezettek 36 százaléka pontosan meg tudta nevezni az időpontot is. Ezzel szemben a finneknél százból csak két ember tudta, hogy idén júniusban kell majd az urnák elé járulnunk.

Hasonlóan az elmúlt évekhez, várhatóan idén is alacsony részvételre lehet számítani. A felmérés válaszadóinak csak 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan elmegy szavazni. 15 százalék volt azoknak az aránya, akik határozottan kijelentették, hogy nem adják le voksukat. A legpasszívabb országok ranglistáján Portugália áll az élen, melyet nem sokkal lemaradva az Egyesült Királyság és Ausztria követ: ezekben a tagállamokban a választók háromnegyede valószínűleg otthon fog maradni. Még Belgiumban is, ahol egyébként kötelező a szavazás, csak a megkérdezettek 61 százaléka mondta azt, hogy valószínűleg leadja voksát.

Habár az Európai Parlamentnek nagy szerepe van a belső piaccal kapcsolatos jogalkotásban, és szerepét a Lisszaboni Szerződés tovább növeli, az intézményről elég keveset tudnak az európaiak. A válaszadók 73 százaléka saját megítélése szerint nem informált kellően az EP-ről; 66 százalék tartja a strasbourgi intézményt demokratikusnak, 40 százalékuk technokratának, 36 százalékuk pedig nem kellően hatékonynak.

A kedvezőtlen eredmények annak ellenére születtek, hogy utóbbi időben több intézkedés is történt, hogy növeljék az EP-választások részvételét. Áprilisban, amikor az EP befejezi munkáját, és a képviselő-jelöltek intenzív kampányba kezdenek, várhatóan javulni fognak az eredmények.