Az egyre kevesebb köd és pára is közrejátszhat abban, hogy a napenergia közvetlenül éri el a Föld felszínét és ezzel melegíti is azt, évtizedenként körülbelül fél Celsius fokkal emelkedik az öreg kontinens hőmérséklete. Ez a melegedés meghaladja a Földön mért átlagos emelkedést, amely körülbelül 0,18 Celsius fok évtizedenként, a szárazföldek átlag melegedése pedig durván 0,27 Celsius fok körül alakul tízévente.

Mivel a szokványos klímamodellek ezúttal nem váltak be, ezért a tudósok úgy vélik, minden valószínűség szerint a melegedés fő okozója az egyre tisztább idő lehet. A felmelegedés hatására ugyanis az atmoszférában egyre kevésbé vannak jelen apró szemcsék, részecskék vagy épp azok az aeroszolok, amelyek a rossz látási viszonyokat idézhetik elő. A pára és köd nélküli tiszta idő azonban lehetőséget ad a nap sugarainak, hogy közvetlenül érjék a talajt, amely hosszú távon tartósan felmelegíti a kontinenst.

A szakemberek a Nature Geoscience hasábjain számoltak be kutatásukról, melyben 342 meteorológiai állomás horizontális látási adatait használták fel. Az év minden napján felvett adatokat követték figyelemmel, hogy miként alakultak a látási viszonyok, el lehetett-e látni nyolc kilométerig, és ha nem akkor meddig. Ezek alapján kiderült, hogy bár a jó látási viszonyok egyre gyakoribbak, a jelentős javulás mértéke 2000 óta lelassult. Ebben közrejátszhat az is, hogy Európa mind jobban odafigyel a légszennyezésre. A káros szennyezés mérséklésével pedig a jövőben a látási viszonyok további változása korlátozottá válhat, amely a régió lassabb melegedéséhez vezethet.