A magyarok a pesszimizmust illetően továbbra is az EU élmezőnyében foglalnak helyet, egyedül Bulgáriában élnek nálunk borúlátóbb uniós polgárok, ott a lakosság 38 százaléka elégedett az életével, míg Magyarországon ez az arány 46 százalék (az uniós átlag 76 százalék). Jól mutatja a magyarok pesszimizmusát, hogy többségük szerint a mai gyermekeknek még nehezebb életük lesz, mint a jelenlegi felnőtt generációnak. Sokan külföldön sem számítanának szebb jövőre, a megkérdezettek kevesebb, mint harmada szerint javítaná a legifjabb generáció kilátásait, ha más országba költöznének. A magyar lakosság a legégetőbb hazai problémák között a foglalkoztatási helyzetet, a gazdaság általános állapotát és az infláció alakulását nevezték meg, a felmérés szerint a magyarokat jóval kevésbé aggasztják olyan problémák, mint a bűnözés, a terrorizmus, illetve az illegális bevándorlás, mint az uniós polgárokat általában.

Az uniós tagság megítélésével kapcsolatban - noha a semleges álláspontot képviselők vannak többségben - az évek során megkétszereződött azok aránya, akik szerint kimondottan rossz dolog a tagság. Míg a csatlakozást megelőzően Magyarországon az emberek több mint fele (56 százaléka) mondta, hogy az EU tagjának lenni jó dolog, 2008 őszén már a megkérdezettek kevesebb, mint harmada (31 százalék) fejezett ki pozitív érzéseket. Jelenleg az uniós polgárok 53 százaléka tartja inkább jó dolognak a tagságot, mint rossznak. Érdekesség, hogy Hollandiában, valamint a skandináv tagállamokban ez az arány 90 százalék feletti, a 2004 után csatlakozott - és így hozzánk hasonló helyzetben lévő - tagállamok közül Romániában és Lengyelországban 60 százalék közeli.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent az állampolgárok számára az EU, mind az uniós polgárok, mind a magyarok az utazás, a tanulás és a munkavállalás szabadságát emelték ki első sorban. A magyar válaszadók között ugyanakkor jóval alacsonyabb volt azoknak az aránya, akik erre a kérdésre a békét, a közös európai valutát, az eurót, vagy a világ dolgaiba való nagyobb beleszólást nevezték volna meg.

A negatív hangok ellenére az EU még mindig nagyon előkelő helyet foglal el azon a listán, amelyen a magyarok intézményeket, szervezeteket rangsoroltak megbízhatóságuk szerint, csak az ENSZ volt képes megelőzni az uniót.

Az EU polgárainak alig fele szerint volt a 2004-es bővítés egy, az EU-t erősítő lépés, ez az arány Magyarországon is hasonló. Az uniós megkérdezettek harmada szerint inkább gyengébb lett az Európai Unió, amikor tagjainak száma tizenötről huszonhétre növekedett. A 2004-es bővítésnél jóval korábbra is visszatekintett az Eurobarometer felmérés, amikor a megkérdezetteknek a Berlini fal és a Vasfüggöny lebontását, ezzel együtt Európa megosztottságának végét kellett értékelniük. Itt már pozitívabbnak bizonyultak a magyarok az EU átlagánál és hazánk polgárainak háromnegyede szerint származott előnye az EU-nak a történelmi eseményből. Magyarországra vonatkoztatva viszont már csak a megkérdezettek kétharmada látta úgy hazánkban, hogy előnyös volt a Vasfüggöny lebontása.