fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Vasprefektus a prés alatt
2009. január 22., 07:30
Ismét a vádlottak padján ül Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, akinek immár örök időkre a nevéhez tapadt 2006 véres ősze a kilőtt gumilövedékekkel, a viperákkal, a tömegesen és egyszerre lehulló rendőri azonosító jelekkel, a lovak hátáról kardlapozó rendőrökkel, az ártatlanul összevert, majd alaptalanul megvádolt és meghurcolt rendőri áldozatokkal.

Közállapotainkra jellemző módon az Országgyűlésben nem alakult vizsgálóbizottság az Európa-szerte közfelháborodást kiváltó jogsértések hátterének kivizsgálására, ehelyett például Gergényi Pétert a Budapestért díjjal tüntette ki a liberális Demszky Gábor vezette Fővárosi Közgyűlés. Később, amikor már a hatalom számára is kellemetlenné vált Gergényi személye, 2007 tavaszán a közfelháborodást kiváltó és a média segítségével jól felplankolt Zsanett-ügy teremtett mondvacsinált okot arra, hogy megszabaduljanak tőle.

Gergényi ma már válogathat a jobbnál jobb állások között, hol egy turisztikai cégnél bukkan fel a neve, hol egy gyorshitelezéssel foglalkozó pénzügyi cég vezérigazgató-helyetteseként hallunk róla.
Gergényi Pétert azonban kísérti a múltja. Tegnap éppen egy pótmagánvádló állíttatta bíróság elé. Szerdahelyi Szabolcs, a Deport '56 vezetője hivatali visszaéléssel vádolja a volt rendőrfőkapitányt, mert amikor 2006. október 23. után demonstrációt jelentettek be a Parlament környékére, a Vasprefektus ezúttal "jogi trükköt" vetett be: "a gyülekezési törvényt kijátszva", "szándékosan húzta az időt", nem hozta meg a tiltó határozatot, amely ellen azonnal jogorvoslattal tudtak volna élni a bíróságon a tüntetni vágyók.

Gergényi "találmánya" volt a tüntetők távoltartására a Parlament környékéről, hogy a Kossuth teret "műveleti területté" nyilvánította, ezt azzal magyarázták, hogy az öt közjogi méltóság védelme másként nem oldható meg. A jogban járatlan főkapitányt nem zavarta, hogy a műveleti terület fogalma a rendőrségi törvényben nem is szerepel. A hadműveleti területről viszont rendelkezik a honvédelmi törvény, csakhogy az a rendőrségre nem vonatkozik.

Gergényinek egyébként már a felmentési ideje sem zajlott események nélkül. Egy fegyelmivel a nyakában vonulhatott nyugállományba egy kétes körülmények között kötött megbízási szerződés miatt.

Gergényit volt beosztottja is feljelentette szolgálati visszaélés vétsége miatt. Egy rendőrzászlóst még 2006-ban gyanúsítottak meg súlyos testi sértéssel. Miután ártatlansága bebizonyosodott, a volt budapesti rendőrfőkapitány nem vette vissza időben az állásába, ráadásul nem az eredeti pozícióját kapta vissza. A beosztott rendőr nem nyugodott bele az őt ért jogsérelembe, elégtételt akar venni volt főnökén.
Mindazonáltal figyelemre méltó, hogy a kitűnő bűnüldözési szakember a szocialista holdudvarhoz sorolt milliárdos nagyvállalkozónak, Leisztinger Tamásnak az érdekeltségébe tartozó cégek közül éppen abban a részvénytársaságban kapott vezető beosztást, amely ellen éppen csalás bűntettének alapos gyanúja miatt a rendőrségen is feljelentést tettek. Elképzelem, amint a nyomozók kiszállnak a helyszínre egy házkutatási paranccsal, és tisztelegnek Gergényi tábornok úrnak, majd elkérik tőle az iratszekrény kulcsát.

A hivatali visszaéléssel vádolt Gergényi Péter büntetőügyének következő tárgyalása lehet, hogy zárt ajtók mögött zajlik majd, hiszen ha szükséges, a bíró a Nemzetbiztonsági Hivatal információira is bejelenti igényét. Nincs kétségem afelől, hogy ennek a magánvádas büntetőperes eljárásnak a végére Gergényi Péter olyan makulátlan, ártatlan lesz, mint a ma született bárány.

(Torkos Matild, Magyar Hírlap)