Mi a megoldás akkor, ha a csapból nyolc éve nem folyik víz, és csak hetente egyszer pótolják a lakóknak tartálykocsikból? A Mexikóvárosra elvben nagyszerű panorámával rendelkező - ám azt a gyakori szmog miatt csak ritkán élvező - El Mirador előváros házacskái körül hordók, tartályok, műanyag vízhordó edények tanúskodnak az állandó víztárolási kényszerről. A hetente egyszer érkező szállítmányt gondosan be kell osztani és többször is fel kell használni. Először a fehér ingeket mossák benne, aztán a világos színűeket, majd a farmernadrágokat. Vagy először a gyerekek mosdatására használják, majd a vécék öblítésére.

Az El Miradortól egy órányi autóútra lévő Chapultepec erdő melletti elegáns negyedek akár hat fürdőszobával is rendelkező, nagy gyepszőnyeggel övezett, fürdőmedencés villáit, amelyeknek garázsai előtt a személyzet szorgalmasan locsolja a luxusautókat, a jelek szerint kevésbé érintik a korlátozások. Ezeket a vízfelügyelet (Conagua) rendelte el, mert a száraz évszak kezdetére az ország középső részén lévő víztározók szintje veszedelmesen csökkent: az ilyenkor szokásos 85 százalék helyett kapacitásuk 63 százalékával üzemelnek csak.

José Ramon Arvarin, a Conagua egyik vezetője elmondta a párizsi Le Monde tudósítójának, hogy 170 millió köbméter a hiány. Ezért májusig minden hétvégén három napon át felére csökkentik a fővárosnak és a szomszédos Mexico államnak juttatott mennyiséget. A leromlott állapotú városi vízhálózat zavarai csak súlyosbítják a helyzetet: a víz 38 százaléka csurog így el, a szennyvíznek alig 6 százalékát tisztítják.

A 20 millió lakosú mexikóvárosi térség vízellátásának biztosítására 30 éve épült meg a Cutzamara rendszer, amely hét tározó vizét juttatja 110 kilométeres vezetéken a fővárosba és környékére. A vízigény időközben a sokszorosára nőtt. Mexikóváros naponta 300 liter vizet fogyaszt lakosonként, míg például Barcelona lakói fejenként csak 114 litert használnak fel.

Az elégedetlenséget növeli az elosztás kiáltó egyenlőtlensége: El Mirador Ecatepecnek, a térség 2 millió lakost számláló legnagyobb településének a része, amelyben a népességnek alig 15 százaléka jut folyamatosan vezetékes vízhez. A többiek arra a 40 tartálykamionra szorulnak, amelyet erre a célra állítottak szolgálatba a hatóságok. Ha a tározók kapacitása csökken, ezek is lassabban tölthetők fel újra.

A vízhiány összefügg a térségben folyó mértéktelen erdőirtással, a fokozódó urbanizációval és az egyre jelentősebb ingatlanspekulációval. Mexico államban egy évtized alatt félmillió új ház épült, jobbára fák és zöldterületek nélkül. Az erdők eltűnése nemcsak vízhiányt okoz, több pusztító áradás is erre vezethető vissza. Igaz, Felipe Calderon kormánya 2006. évi hatalomra jutása után nagyszabású fásítási programot indított, 2007-ben 253 millió fát ültettek el, és ezek többsége gyökeret is vert - ez azonban még nem szüntette meg a vízhiányt.