A második fordulóban a választásra jogosultak csaknem harminc százaléka ment el szavazni, ami akár sikerként is értékelhető, hiszen a levegőben van egy előre hozott választás lehetősége, így nem tudni, hogy hány hónapra is választottak maguknak képviselőt a ferencvárosi polgárok. Azért is szép eredmény, hogy ennyien járultak az urnákhoz, mert három párt, a Magyar Szociális Zöld Párt, a MIÉP és az MDF jelöltjét a jelöltállítás során az ajánlószelvényekkel elkövetett szabálytalanságok miatt kizárták a versengésből, míg az SZDSZ az első fordulóban elért, csúfos kudarcnak tekinthető eredmény láttán mondvacsinált indokkal visszaléptette jelöltjét. Arra számítottak, hogy a második forduló a ferencvárosi liberális szavazók távolmaradása miatt eredménytelenül zárul.

Ha a vasárnapi voksolást - beleértve a fóti időközi polgármester-választás ugyancsak a jobboldalnak sikert hozó eredményét is - egy nagy merítésű mintán végrehajtott közvélemény-kutatásként értékeljük, akkor levonható az a következtetés, hogy ha valamilyen csoda folytán mostanában előre hozott választást tartanának Magyarországon, a Fidesz-KDNP-szövetség a Jobbikkal együtt akár a kétharmados többséget is megszerezné. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy csupán 2,5 százalékkal szavaztak többen most vasárnap, mint két hete, ám a Jobbikra leadott szavazatok száma csaknem egy százalékkal volt kevesebb, mint a múltkor. Vagyis az országgyűlési képviselő-választásokon szokásos magas részvételi hajlandóság mellett ma még nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a radikális párt parlamenti politikai erővé erősödjön a hátralevő bő egy esztendő alatt, főleg ha valódi politikai program híján továbbra is csupán néhány témakörre fókuszál.
A fideszesek súlyosan tévednek, ha azt hiszik, a ferencvárosi eredménnyel a tarsolyukban, a "történelmi siker" tudatában kényelmesen hátradőlhetnek, miközben "brutális erejű támadást" indítanak Veres János luxusautó-beszerzése okán, ahelyett hogy a gazdasági válságban az ellenzéki közgazdászok a pénzügyminiszter teszetoszaságát támadnák inkább.

Hiszen most már nem múlik el úgy nap, hogy a média ne számolna be a kormánypárti politikai erők korrupciós ügyeiről, szocialista klientúrához tartozó vállalkozásoknak érdemtelenül és gyanús körülmények között juttatott, állami avagy uniós forrásokból osztott támogatásokról. Az "emberek" - akiknek a befogadóképességére a választási kampányszlogeneket rászabják tudományos alapon a kommunikációs boszorkánykonyhákban - ma egyszerre félnek, hogy elveszítik állásukat a nagy elbocsátáshullám idején, és remegve figyelik a forint árfolyamát, mert már tudják, mit jelent a gyenge forint, ha már engedték magukat rábeszélni az alacsony kamatozásúnak remélt jenalapú jelzáloghitelre. Ha a tömegek egyszerre veszítik el munkájukat és fejük felől az otthonukat, akkor jobb esetben radikalizálódnak, rosszabb esetben manipulálhatóvá, könnyen megvásárolhatóvá válnak.

A fideszesek pár hónappal az uniós választások előtt joggal örülnek a ferencvárosi sikernek. "Ferencváros elindította a változást" - mondta Bácskai János. Mi is örülünk. Hiszen a remény hal meg utoljára.