fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Időhúzás a kánya-hegyi birtokperben
2009. január 27., 09:57
Közelebbről meg nem nevezett, objektív okra hivatkozva halasztotta el a bíróság a kánya-hegyi birtokháborítási per tárgyalását. A felperes szerint szándékos időhúzásról van szó, hogy a honvédelmi tárca lefolytathassa a kisajátítási eljárást, s ezzel végleg lezárja az ügyet.

"A bíróság működésében objektív ok merült fel" - ezzel indokolta a Honvédelmi Minisztérium ellen folyó kánya-hegyi birtokháborítási per tárgyalásának bizonytalan időpontra való elhalasztását a Fővárosi Bíróság. A Perlaki Tamás által 2006. október 4-én indított (második) birtokper másodfokú eljárásában eddig még nem volt tárgyalás. A tárca korábban bejelentette, hogy ismét kezdeményezni fogja a magánterület kisajátítását és erdő művelési ágból történő kivonását. Ez eddig még nem történt meg, az ingatlan hivatalosan továbbra is erdő művelési ágú, osztatlan közös magántulajdon, amelynek egyik tulajdonosa Perlaki Tamás, az erdőbirtokossági társulat (ebt.) tagja.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) viszont megvonta Perlaki kereshetőségét, megállapítva, hogy a Kánya-hegyi Erdőbirtokossági Társulat elnöke a HM használatába adta a kérdéses területet. Ezt egy a torony építésének megkezdése után négy évvel született, területhasználati díj fizetéséről szóló szerződésre alapozta. Pedig az ebt. elnöke írásban hozta a HM tudomására: törvény tiltja az erdőterület katonai célú használatba adását, a területet nem építési célra adták bérbe, s az, hogy a HM ott építkezett, olyan kész tény, amelyre az ebt.-nek nincs ráhatása. A PKKB mindennek ellenére elfogadta a HM érvelését, hogy a szerződés - amit egyébként a földművelésügyi miniszter jogerős határozatára hivatkozva az erdészeti hatóság már törvénysértőnek minősített - feljogosítja a honvédelmi tárcát a területhasználatra. A bíróság elismerte ugyan, hogy Perlakinak joga van birtoka használatát ellenőrizni, de csak az ebt. elnökén keresztül, mert ő szerződött a HM-mel.

Az erdőtulajdonos fellebbezett, ám a PKKB ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy kevesebb illetéket rótt le, mint amennyit a törvény előír. Az újabb fellebbezés után a másodfokú Fővárosi Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, a befizetett összeg helyes volt, előírta a PKKB részére a téves végzés alapján pótlólagosan befizetett háromezer forint visszautalását, és befogadta a fellebbezést. A 2009. április 28-ra kitűzött tárgyalást azonban nemrég a már említett indoklással, a közelebbről meg nem nevezett objektív okra való hivatkozással bizonytalan időre elhalasztotta a Fővárosi Bíróság.

Perlaki Tamás a végzés ellen kifogást nyújtott be a Fővárosi Bíróság elnökéhez, kérve, hogy a tárgyalást hatvan napon belül tűzze ki, hiszen a per már több mint két éve húzódik, noha a bíróságok a birtokperekben mindig soron kívül döntenek, hiszen a birtokper célja éppen a késedelemből eredő végleges birtokvesztés elkerülése. Itt pedig pontosan erről van szó.

Az erdőtulajdonos a lapnak elmondta: az időhúzás célja szerinte az, hogy a minisztérium le tudja folytatni a kisajátítási eljárást, s ezzel végleg lezárja az ügyet, hiszen a felperes erdeje elvesztésével valóban elveszítené perképességét. Igaz, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal egyszer már elutasította a HM kisajátítási kérelmét, mert annak nem voltak meg a jogszabályi feltételei.

Megszüntetett nyomozás

A kánya-hegyi történetben számtalan különös döntés született már. Az egyik, amikor Perlaki Tamás 2004-ben a természetkárosítást látva feljelentést tett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságnál földlopás és rongálás miatt, ám a megindult nyomozást váratlanul, indoklás nélkül megszüntették, annak ellenére, hogy az igazságügyi szakértő a helyszíni szemle után írásban javasolta a nyomozás folytatását.

A természetvédők pere is húzódik

Időhúzásról beszél Zsák Ferenc Tibor, a Tiszántúli Természetvédők Társulatának elnöke is a kánya-hegyi üggyel kapcsolatban. A civilszervezet tavaly márciusban indított közigazgatási pert a Honvédelmi Minisztérium ellen a Fővárosi Bíróságon, ennek tárgya a 65 méter magas torony és az erdőt kettészelő, 4,8 km hosszú erdészeti feltáró út által okozott környezeti károk felszámolása és kompenzációja. "A bírónő újabb és újabb végzéseket hoz, hogy húzza az időt. Ha nem lenne megalapozott a kereseti kérelmünk, akkor már rég elutasító végzést hozott volna - mondja Zsák Ferenc. - Mi minden felszólító végzésre azonnal válaszolunk. Ha végül mégis elutasító végzés születik, akkor közösségi jogsérelem miatt közvetlenül a luxembourgi Európai Bírósághoz fordulunk."

(Magyar Hírlap)