fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Szervezett bűnözők
2003. július 17., 09:29
A szervezett bűnözés immár elérte az állam vezetését is. Az ellenzék által brókergate-nek nevezett szövevényes ügy naponta felfeslő újabb szálai egyre fényesebben bizonyítják: nem csupán a magukat szociáldemokrata mázzal kenegető posztkommunisták kerültek a választásokon hatalomra, de a régi hálózat katonái is rátelepedtek minden fontos posztra.

A nemzetközi szinten szervezett gazdasági csoportok alvilági kapcsolatokkal megerősítve folytatják eredeti tőkefelhalmozásukat politikai vazallusaik számára. A hatalmat gyakorló politikai elit gazdasági holdudvarának alvilágba lógó csápjait állami és titkosszolgálati módszereket is felhasználó szervezetek igyekeznek elfedni a köz elől.

Az alvilág nemcsak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének üzent, amikor annak elnökét brutálisan megverte. A botrány elején - amikor Medgyessy Péter gyors, senkire tekintettel nem lévő vizsgálatot ígért - még azt hihettük, hogy a hatalmon lévő politikai elit nem érintett az ügyletsorban. Csakhogy kiderült: bár Tóth András, a Nemzetbiztonsági Hivatalt irányító szocialista politikus megbeszélést folytatott a több mint tízmilliárd forint közpénzt kezelő Kulcsár Attilával - a K&H Bank vezető beosztású, nyolc elemit végzett, gazdasági bűncselekményért elítélt banktisztviselőjével -, a bróker a Tóthtal folytatott eszmecsere okozta fáradalmait Ibizán pihenhette ki.

Kulcsár esetében tehát a nyomozás érdeke nem írta elő az öszszebeszélés veszélyének elkerülése végett az előzetes letartóztatást. Különös ez, ha figyelembe vesszük, hogy Medgyessy Péter - a Gresham-ügy ismeretlen tettese - régi ügyvédje látja el Kulcsár védelmét.

Pedig - mint azt az alvilág és a politikai elit közötti hídverést felismerő Katona Béla szocialista politikustól tudjuk - Kulcsár kapcsolatot teremtett a Fidesz vezető politikusával is. Állítólag politikai védelmet kért. Vagy azért ment a Fideszhez, mert az nem érintett a tőzsdepanamában, vagy azért, mert a PSZÁF-vizsgálat közben figyelemelterelés céljából valaki odaküldte.

Nincs kétségünk afelől, hogy a tengerparti nyaralás nem a pihenést, sokkal inkább a felkészülést célozta a botrány korlátok közé szorításának céljából. E célt szolgálta az is, hogy a választási kampányban hangoztatott lózung ellenére nem engedte meg a szociálliberális koalíció az ellenzéknek a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.

Vajon mit tudott volna mondani Medgyessy Péter a bizottság előtt a vadászcimbora Alexandru Mudura szerepéről? Vagy arról, hogy miként került több mint tízmilliárd forint közpénz a nagy csinnadrattával beharangozott üvegzsebprogram ellenére a pénzmosásgyanús, off-shore paradicsomokon átívelő tranzakció közepébe?
Mit mondott volna Kovács László külügyminiszter Endrényi Éva szerepéről, akihez az MSZP elnökét "csak a rendőrségre tartozó" viszony fűzi?
Mit mondana Csillag István, miféle gazdaságpolitikai megfontolás eredményezte, hogy az autópálya-építésre szánt több mint tízmilliárd forint közpénz kikerült az államháztartás biztonságából? És arra mit reagálna, hogy nemcsak kikerült, de pénzmosó manőverekhez, illetve egy, a sztrádaépítéseknél fontos, de közvetve pártpénztárak feltöltésére is alkalmas termék, a geotextília előállítására alkalmas cég bekebelezéséhez teremtett áthidaló forrást?

Leveszem a kalapom Medgyessy Péter szigorúan titkos egykori ügynöktársa, Salgó főkapitány előtt, és meg is eszem, ha az ügyben valamennyi bűncselekménnyel gyanúsítható polgárral szemben ugyanolyan rendíthetetlenül kemény módszerekkel lép fel a nyomozó hatóság, mint azt a millenniumi évben egy kiállítás látogatóinak ajándék órával kedveskedő Berkecz Máriával szemben tette.

Az ország jó hírének, gazdasági érdekeinek nemcsak az igazság lisszaboni megfogalmazása árt. Árt az is, ha egy olyan külföldi cég jut vezető szerephez a magyarországi autópálya-építésekben, amelynek saját hazájában sincs jó híre, éppen a hazánkban folytatott korrupciógyanús gyakorlata miatt. Árt az is, ha egy nagykereskedelmi bank magyar menedzsmentje egy nyolc elemit végzett, segédmunkás-képzettségű banktisztviselőre bízza az ügyfelei által befektetett tízmilliárdokat. Árt az is, ha a külföldi banktulajdonos befektetéseit ily módon veszélyeztető bankalvezérek szerepet kaphatnak a magyar kormány munkájában.
Érdekes bank ez a K&H. Öt évvel ezelőtt az derült ki róla, hogy egy nemzetközi szélhámos egy osztrák bankból szabadulva mindenféle szakirányú végzettség nélkül minősítheti - kockázatelemzőként - a bank hitelfelvevőit egy volt rendőrtisztnek, Orosz Sándor bankbiztonsági főnöknek jelentve. A bank akkori vezérigazgatója, Erős János a szocialisták hatalomra jutása után ismét egy állami bank, a Magyar Fejlesztési Bank élére került. A banknál kapott munkát Orosz Sándor is. Erős János, csakúgy, mint Alexandru Mudura, a miniszterelnök baráti köréhez tartozik.
A büntetett előéletű, tízmilliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila szervesen illeszkedik e társaságba. Így teljes a hálózatba szervezett bűnbanda. E sáskahad miatt kell kótyavetyére bocsátani egészségügyi intézményeinket, a Hajógyári-szigetet, a még megmaradt nemzeti javainkat. E sáskahad miatt nem rendezhetünk világkiállítást, nem mutathatjuk meg a völgyben még nyíló kerti virágainkat sem a felkelő nap országában, ezek miatt nem álmodhatunk olimpiai játékokról sem.
Mert nekik mindenünk kell. Munkánk verejtéke is, lelkünk szabadsága is.

Forrás: Torkos Matild, Magyar Nemzet