A felmérés 29 innovációval kapcsolatos mutató alapján jellemzi az Európai Unió, illetve a tagállamok innovációs eredményeit. A jelentés mind a tagállamok által elért eredményekre, mind a hiányosságaikra rámutat. Az innováció szempontjából pozitív fejleménynek mondható, hogy az EU 27 tagállamában jelentősen megnőtt a természettudományi és műszaki végzettségűek száma, valamint javulás következett be a szélessávú Internet-lefedettség és a magántőke bevonódása az innovációs beruházásokba.

Kedvezőtlenül alakultak viszont a vállalatok által képzésre és új berendezések vásárlására fordított kiadások, az élethosszon át tartó tanulás gyakorlati megvalósulása sem optimális az unióban, valamint a kis- és közepes vállalkozások, valamint a közszféra és a magánszféra jelenlegi együttműködése is kedvezőtlen az innováció számára.

Az EU és az USA közötti innovációs szakadék csökkenése lelassult. Míg 2005-ben az USA 40 százalékkal teljesített jobban az EU-nál, ez a százalékos arány 2006-ban 33 százalékra, 2007-ben 29 százalékra, 2008-ban (minimális változással) 28 százalékra csökkent.

Az EU így nehezen tud majd megfelelni a Lisszaboni Stratégia azon célkitűzésének, hogy a tagállamok 2009-re GDP-jük 3 százalékát fordítsák kutatás-fejlesztésre. A mostani felmérés szerint a tagállamok átlagosan a GDP-jük mindössze 1,84 százalékát költik jelenleg a kutatás-fejlesztésre, ezért a Bizottság sürgeti őket az arány javítására.

A 29 mutató vizsgálata alapján kialakult innovációs eredménytábla tartalmazza az egyes tagállamok eltérő teljesítményét az innováció terén. A felmérés készítői négy kategóriába sorolták a tagállamokat:

"Az innovációs vezetők": Svédország, Finnország, Németország, Dánia és az Egyesült Királyság teljesítménye jóval meghaladja mind az Európai uniós átlagot, mind az összes tagállam átlagát.

"Az innovációs követők": Ausztria, Írország, Luxemburg, Belgium, Franciaország és Hollandia eredménye az innovációs vezetők és az európai uniós átlag között helyezkedik el.

"A mérsékelten innovatív országok": Ciprus, Észtország, Szlovénia, Csehország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Olaszország az EU átlag alatti teljesítményt nyújtottak.

Magyarország Máltával, Szlovákiával, Lengyelországgal, Litvániával, Romániával, Lettországgal és Bulgáriával együtt a "felzárkózó országok" közé tartozik, amelyek jóval az uniós átlag alatt teljesítettek. A csoporton belül Bulgária és Románia felzárkózási üteme bizonyult a leggyorsabbnak.