"Bejutást, bejutást és bejutást kérünk mindenekelőtt a gázai övezetbe a nemzetközi segélyszervezetek humanitárius segélyei számára, melyekből jelenleg napi 150 teherautónyit enged be Izrael a térségbe, miközben 6-800 teherautónyira lenne szükség" - közölte Benita Ferrero-Waldner külkapcsolatokért felelős biztos a külügyminiszterek hétfői tanácsülése után tartott sajtótájékoztatón. Az egyre súlyosabb humanitárius helyzet javítása a biztos szerint a tűzszünet állandósításánál is fontosabb a civil lakosság megóvása érdekében. Ferrero-Walder kijelentette, hogy a fegyvernyugvás fenntartásában számít a Bizottság Egyiptom szerepvállalására, melynek elősegítése végett Javier Solana az EU külpolitikai főképviselője is folyamatosan tárgyal a környező államokkal.

Karel Schwarzenberg a soros elnökséget betöltő Csehország külügyminisztere szerint a hosszú távú békés rendezés előtt a segélyek megfelelő szétosztása és minden nélkülözőhöz történő eljuttatása a fő cél, ennek ellenére a hétfői egyeztetéseken a tagállamok részletesen megvitatták a békefolyamat lehetőségeit és a felmerült rendezési terveket is. A Tanács nevében kiemelte: legalább a rafahi határátkelő megnyitásához Izraelnek minél előbb hozzá kell járulnia, mely álláspont a tanácsülésen elfogadott konklúziókban is szerepel.

Göncz Kinga magyar külügyminiszter a BruxInfónak szintén a segélyezés kérdését említette prioritásként. Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány az ENSZ gázai erőinek bombázása kapcsán miért a nemzetközi vizsgálatokat ellenző országok táborába tagozódott be (egyébként csak öten támogatnának ilyet), kijelentette: "egy nemzetközi vizsgálat most inkább az ellentétek kiélezését és nem az elsimítását segítené elő".

Eközben hétfőn Luis Michel segélyezésért felelős biztos Gázában kétnapos humanitárius missziója után belejelentette, az Európai Bizottság 58 millió eurós segélyt folyósít 2009 Global Plan keretein belül. Ebből az összegből 32 milliót a katasztrofális gázai helyzet enyhítésére szánnak, 20 millióval a West Bank térségét támogatják, míg 6 millió euróval a Libanonba menekült becslések szerint 400 ezer palesztin helyzetét segíti az Unió. Korábban az EU gyorssegélyként 3 millió eurót már folyósított a legsürgősebb humanitárius feladatok ellátására a másfélmillió lakost számláló térségnek. A segélyekből élelmiszerszállítmányokra, ivóvízre és csatornavíz elvezetésre, bombakárok enyhítésére, egészségügyi ellátásra és pszicho-szociális támogatásra jut majd a Bizottság szerint.

A tanácsi következtetésekben az EU a tartós tűzszünet létrejöttét az ENSZ BT 1860-as határozatának megfelelően képzeli el, beleértve az izraeli csapatok teljes és azonnali kivonását a gázai övezetből, melynek az Izrael elleni rakétatámadások megszűnésével kell párosulnia. A szöveg kiemeli a határnyitás jelentőségét és a fegyvercsempészet beszüntetését. Az EU továbbá támogatja az egyiptomi békejavaslatot és az ehhez szüksége határvédelem menedzsmentet, melynek kapcsán felajánlja az EU Határvédelmi Misszió (EUBAM Rafah) újraindítását.

Az ENSZ helyi erői ellen elkövetett rakétatámadásokra vonatkozó vizsgálatokat szorosan figyelemmel kíséri az Unió, az esetleges nemzetközi humanitárius jogszabályok megsértésének kiderítésére. Palesztina kapcsán a külügyminiszterek támogatták a Fatah és a Hamász által vezetett területek közti megbékélés és együttműködés elősegítését. Végül a további segélyfelajánlások és donorkonferenciák megrendezésének fontosságát, és az ENSZ-el történő szoros egyeztetését is szorgalmazták.

Guantánamo

A miniszterek portugál javaslatra informális vitát folytattak a tanácsülésen a Kubában működő guantánamoi fogolytábor lakói egy részének európai befogadásáról. Schwarzenberg az ülés után közölte: "egyik tagállam sem volt nagyon lelkes az elképzelés kapcsán", ennek ellenére abban is egyetértettek a miniszterek, hogy a transzatlanti kapcsolatokat erősítő döntésre lesz szükség. A cseh külügyminiszter szerint a bel- és igazságügyi miniszterek által is megvitatandó kérdés kapcsán annak jogi természete miatt sem lehetséges a gyors döntéshozatal, mely így nem születhet meg hetek alatt.

Ferrero-Waldner biztos asszony szerint közös uniós platform kell a foglyok befogadások kapcsán. "A legvalószínűbb, hogy a következő külügyi tanácsülésre eldőlhet, milyen járható utak vannak, és ezek közül választhatnak majd a tagállamok.

A magyar külügyminiszter asszony szerint fontos Barack Obamának a tábor bezárására vonatkozó bejelentése, melyre nyitott uniós választ kell adni. Göncz szerint vita helyett, inkább közös gondolkodás zajlott le a foglyok egy részének befogadása kapcsán, melyen sok kérdést tettek fel a résztvevők. Továbbra sem lehet pontosan tudni, kiknek és hány embernek a befogadásáról lenne szó, csak ártatlanokat vagy elítélteket is érint-e a befogadás, és adott-e a foglyok hazájukba szállításának lehetősége is vagy sem. A magyar álláspont kapcsán Göncz a közös uniós álláspont létrejöttének fontosságát emelte ki. Arra kérdésre, hogy hazánk is a befogadó országok közt lenne-e, Göncz kitérő választ adott, de emlékezetett rá, hogy Magyarország pár éve befogadott 18 kubait, tapasztalatai-e téren tehát vannak, ennek eldöntése azonban pártok közti egyeztetést igényel és nemzetbiztonsági aspektusa is van.

Eközben a francia kormány ragaszkodik a konkrétumok feltárására hivatott guantánamói EU-s misszió létrehozásához, melyet a Financial Times Deutschland értesülése szerint Jacques Barrot bel- és igazságügyi biztos és Gilles de Kerckhove az EU terrorelhárításért felelős feje vezet majd. Ez azonban csak egy a december 31-én véget ért francia EU elnökség által erőltetett uniós javaslatok közül, emellett például EU-s szinten centralizálnák a befogadandó foglyok hátterének kivizsgálását is.

Eddig összesen nyolc állam, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Nagy-Britannia jelezte befogadási hajlandóságát.