Az unió elsődleges fontosságúnak tartja, hogy a humanitárius segélyszállítmányok bejuthassanak a Gázai övezetbe. Az állásfoglalás a palesztin belső megbékélést kulcsfontosságúnak minősítette a közel-keleti térség békéje és stabilitása szempontjából, valamint támogatásáról biztosította Egyiptom és az Arab Liga erre irányuló közvetítő szerepét.

Az EU azt követően aktivizálta magát a Közel-Kelet vonatkozásában, hogy Izrael január elején katonai akciót indított a Gázai övezet ellen, ahonnan a Hamász szélsőséges palesztin szervezet emberei rendszeresen rakétákkal támadtak izraeli területeket. A Hamász szemben áll a nála jóval mérsékeltebb Abbász elnök Palesztin Nemzeti Hatóságával, amelynek a hatalma jelenleg gyakorlatilag Ciszjordániára korlátozódik. A korábban Izraellel megkötött tűzszünetet a Hamász mondta fel.

Izrael időközben befejezte offenzíváját, és kivonta katonáit a Gázai övezetből, súlyos rombolások nyomát és katasztrofális körülmények közt vegetáló lakosságot hagyva hátra maga után. Most újabb tűzszünet van érvényben, de a zsidó állam világossá tette: ennek életképessége attól függ, hogy megszűnik-e a fegyverek becsempészése Egyiptomból a Gázai övezetbe.

Az EU arra nem vállalkozik, hogy gondoskodjék a csempészalagutak felszámolásáról és a tengeri fegyverszállítási útvonal lezárásáról, de a határátkelők megnyitása esetén szívesen ellenőrizné ezek normális működését. Ahhoz azonban, hogy ezt - miként a közlemény fogalmaz - "a körülmények megengedjék", Egyiptomnak előbb engedményekre kellene rávennie a Gázai övezetet ténylegesen befolyása alatt tartó Hamászt. Ilyen összefüggésben hangzott most el, hogy az unió a Mahmúd Abbász zászlaja alatt létrejövő palesztin egységet látná a legszívesebben.