A gazdasági válság és az olaj árának jelentős mértékű zuhanása következtében a feldolgozóipar nem, vagy csak nyomott áron veszi át a szelektív gyűjtés keretében előállított, másodlagos nyersanyagként hasznosítható hulladékot. Ennek következtében összeomolhat a hazai szelektív hulladékgyűjtési- és hasznosítási rendszer, melyet az elmúlt évtized során uniós alapokból, illetve hazai költségvetési és önkormányzati forrásokból hoztak létre a települési önkormányzatok az érintett szolgáltatókkal együttműködve. A szelektív gyűjtés meghonosodása érdekében évek óta folynak az egyre szélesebb rétegeket elérő környezetnevelési programok, és ennek is köszönhetően egyre több fogyasztó szelektálja tudatosan a háztartásában képződő csomagolási- és egyéb újrahasznosításra alkalmas hulladékot. Azt is meg kell említeni, hogy ez a tevékenység eddig is csak úgy volt a szolgáltatók számára rentábilis, hogy az önkormányzatok fedezték a költségek jelentős hányadát. - mondta Bencsik.

Az eredeti termékdíj-törvény bevezetőjében az szerepelt, hogy a termékdíjból származó költségvetési bevételből a hulladék-képződés megelőzését, a létrejött hulladék visszagyűjtését, és újrahasznosítását kell finanszírozni. Miután a termékdíjból befolyó költségvetési bevétel nem kerül külön alapba, így az eredeti szándék nem érvényesül. A jelenlegi helyzet viszont megkívánja, hogy a termékdíjból származó költségvetési források legalább egy részét a Kormány tegye hozzáférhetővé a bedőlés előtt álló szelektív hulladékgyűjtési rendszer, valamint az újrahasznosítási ipar megmentésére.

A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra sem megoldott az építési törmelékek újrahasznosításának szabályozása. Az építési törmelékek túlnyomó többsége legjobb esetben is csak a rendezett, inert-lerakókba kerül, de ott az újrahasznosításra történő előkészítésre már nem kerül sor. Az építési törmelék ilyen formában történő lerakása környezetvédelmi szempontból igen aggályos, gazdasági szempontból pedig ésszerűtlen.

A feldolgozott építési törmelék az építkezések során ismételten felhasználható, mellyel végső soron energiát lehet megtakarítani. Az újrahasznosítás révén csökken az inert-lerakók által elfoglalt természeti környezet is. A szabályozás hiányát az építőipari vállalkozók, és a hulladék kezelésében érintett szolgáltatók már több alkalommal felvetették. Bencsik János a környezetvédelmi miniszterhez benyújtott írásbeli kérdésével az építési hulladékok újrahasznosítási kötelezettségének jogszabályi kertek között történő szabályozását szeretné felgyorsítani.