Napnál világosabb, az izlandi nép bölcsességben jócskán elmarad tőlünk. Itt a bizonyosság: ők a rendkívül súlyos gazdasági válság egyetlen megoldását abban látják, ha új kormányra bízzák az ország szekerét. Az ostobák! Nyilván nem ér el hozzájuk az MSZP-szövegkampány: kritikus helyzetben jó, ha marad a régi garnitúra. Mert a magyar baloldal szerint most nem kampányolni kell, hanem válságkezelni. És ki más ismerné jobban a válság természetét, mint aki nagyrészt okozta. Vagyis ők maguk.

A kétszer kettő igazsága, úgy tűnik, Izlandon nem érvényes. Ott az ország pénzügyi rendszerének összeomlása után megindultak a tiltakozó akciók, mire Haarde miniszterelnök kényszerűen lemondott, és feloszlatta kormányát. Májusban már választanak, addig ideiglenes kormány irányít. Mily különös, ők nem félnek sem az átmeneti kormányzástól, sem az előre hozott választástól, míg mi, vagyis kormányzó baloldalunk mindent megtesz, hogy ez be ne következzék. Mert katasztrofális vereségnek nézne elébe. A felmérések szerint még a felét sem érné el a voksmennyiségnek, amit a rivális Fidesz kapna. És a balliberális világban, mint Horn Gábortól tudjuk, előbbre való a pártérdek az országénál.

Van hát mi tanulniuk tőlünk az izlandiaknak. Hiába gazdagok, hiába jobbak nálunknál három és félszer az egy főre eső GDP-jükkel, hiába világelsők az emberi jólétet és fejlődést mutató HDI-index szerint, és hiába magas a demokráciamutatójuk - egyvalamiben nagyon lemaradnak a mi balos "elitünktől": a hatalomhoz való görcsös, beteges ragaszkodásban.