Topolánek egy prágai konferencián csütörtökön (január 22.) tartott beszédében elmondta, hogy az EU kutatási keretterveit - így a Lisszaboni Stratégiát is - még a tízes bővítés előtt állították össze. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy több erőfeszítésre lenne szükség, és ki kellene használni az újabb tagállamokban rejlő potenciált.

A pán-európai tudásalapú gazdaság kiépítése jól passzol a cseh elnökség gazdasági, energiaügyi és külügyi programjához, amely az angol hangzása után a "három E" nevet kapta.

Az EU tagállamok közül többen is a világ vezető gazdasági hatalmai közé tartoznak, míg mások "csak most kezdenek megszabadulni kommunista örökségüktől," és a különböző gazdasági modelleknek kell az államok közti különbségeket áthidalnia.

"Sajnálatos módon az európai tudományt, kutatást és innovációt támogató politikák nem veszik igazán figyelembe az új tagállamokat. Valójában ezeket még az Unió 2004-es bővítése előtt alakították ki, és korábban, 2000-ben készült a Lisszaboni Stratégia is."

Topolánek elismerte, hogy a bővítés előttre datálódó politikákat többször felülvizsgálták és átalakították, de ezeket "anélkül hajtották végre, hogy megfelelő mértékben figyelembe vették volna a kelet-európai tagállamok szükségleteit".

Az INCOM Prágában tartott Kutatási és Innovációs Konferenciáján beszédet mondó cseh miniszterelnök szerint egy európai nagy nemzetközi kutatóintézet sem található az új tagállamokban, amely csak megerősíti az igényt, hogy kialakítsuk az Európai Kutatási Térséget.

Európa újabb gazdaságainak utol kell érniük fejlettebb szomszédaikat és ösztönzésre van szükségük ahhoz, hogy sikeres legyen az átmenet és újítókká váljanak.

"A többség egyszerűen megvásárolja a szabadalmakat és az újításokat azoktól az országoktól, ahol jobb az innovációs teljesítmény, hiszen ez pénzügyileg jobban megéri."

Topolánek szerint a kelet-európai államok a jövőben nem támaszkodhatnak kizárólag a jól ismert technológiákra, hanem meg kell erősíteniük az innovációk kapacitásaikat.

Mind nemzeti, mind európai szinten reformokra szólított fel, amely lehetővé teszi a kutatási források hatékony felhasználását. Javasolta, hogy az új tagállamok alkossanak innovációs "klasztereket", amelyek egyesítik a nemzeti kutatási képességeket és a vállalatok tapasztalatait, hogy a tudás gyakorlattá válhasson.

A kutatási lehetőségek jobb elosztása érdekében az EU segíteni fog a nyugati irányú "agyelszívás" (brain drain) megakadályozásában, mondta.