Az alkalom az a konferencia volt, amelyet Magyarország első demokratikusan választott miniszterelnökének emlékére tartottak az Európai Parlament róla elnevezett épületszárnyában.

Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy miniszterelnökségének évei alatt Antall előkészítette az ország csatlakozását a mai Európai Unióhoz. A néhai kormányfő céljait a szabadság kiirthatatlan vágya határozta meg - szögezte le, hozzátéve, már azokban az időkben is, amikor ebben korlátozni igyekeztek.

Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, az Antall-kormány korabeli minisztere beszédében úgy fogalmazott, hogy Antallt "megtalálta a történelem". A volt miniszterelnöknek az 1956-os forradalom idején és azt követően játszott szerepére is utalva kiemelte, hogy már 1990 előtt "eljött számára a szabadságért való cselekvés órája".

Aktív szerepe volt az átalakulás új alkotmányos rendjének kialakításában is - szögezte le Mádl Ferenc.

A magyar néppárti (Fidesz-KDNP-MDF) EP-delegáció és a Batthyány Lajos Alapítvány szervezésében rendezett tanácskozáson Szájer József, a delegáció vezetője Antall József legjelentősebb érdemei közé sorolta Magyarország Európához való visszatérését, az előző rendszer maradványainak lebontását (beleértve a Varsói Szerződés megszüntetésének kezdeményezését), valamint a Közép-Európa hasonló sorsú nemzeteit összekötő visegrádi együttműködés elindítását.

Mint mondta, Antall József neve immár "fizikailag is bevésődött egy európai intézmény épületébe". Biztatta egyúttal a magyar településeket és iskolákat, hogy kövessék nagy számban az uniós parlament példáját, és nevezzenek el épületeket, intézményeket a volt miniszterelnökről.

A brüsszeli konferenciának különös aktualitást adott, hogy az új épületszárny idén nyílt meg hivatalosan.

A tanácskozáson kortársak és jó barátok, köztük több egykori kormánytag, valamint a téma jeles ismerői vontak mérleget Antall József politikai teljesítményéről, egyöntetűen megállapítva, hogy a volt miniszterelnöknek döntő szerepe volt a plurális parlamenti demokrácia intézményeinek magyarországi kiépítésében, a Varsói Szerződés feloszlatásában és abban, hogy Magyarország visszatérhetett az európai nemzetek közösségébe.

A külföldi meghívottak közül Wolfgang Schauble német belügyminiszter egyebek között azt hangsúlyozta, hogy Antall József példamutató politikát folytatott olyan ügyekben, amelyek Európa más részein vérontáshoz vezettek, mindenekelőtt a kisebbségi kérdésben. Döntő volt a néhai miniszterelnök fellépése abban, hogy az európai integráció régi sérelmeket is orvosolni tudjon - húzta alá.

Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök hangoztatta, hogy Antall József korai halála súlyos és pótolhatatlan veszteség volt Magyarországnak, és az egykori miniszterelnök öröksége semmit nem vesztett jelentőségéből.

Magyarország a katalizátor szerepét játszotta a kelet-európai rendszerváltás folyamatában - hangoztatta Stoiber, megerősítve, hogy a németek sohasem felejtik el a határnyitást hazánknak.

Valéry Giscard d'Estaing volt francia köztársasági elnök Antall Józsefnek Európa újraegyesítésében elfoglalt helyét méltató levelet intézett a konferenciához, Jacques Santer, az Európai Bizottság volt elnöke pedig a magyar és az európai történelem kiemelkedő alakjának nevezte a néhai miniszterelnököt, akinek tevékenysége és élete "referenciaértékű az európai értékekért küzdő emberek számára". Fontosnak tartotta a luxemburgi politikus Antall József kereszténységét is.

A tanácskozáson jelen volt özvegy Antall Józsefné is, aki a konferencia rendezéséért köszönetet mondva megható ténynek nevezte, hogy az EP határozata szerint az épületszárnyat volt férjéről nevezték el. Mint mondta, örömmel tapasztalja, hogy Antall "neve tizenöt évvel a halála után is hívó szó".

Úgy ítélte meg, a konferencia is igazolta, hogy Antall József rendszerváltoztató munkájának méltó helye van Európa XX. századi történelmében.