Ki lépte át a határt?

Létrehozva: 2009. február 2., 01:42	nyomtat	küld

Az országos botrányt kavaró esemény még pénteken történt: Miskolc rendőrfőnöke egy tájékoztatón közölte, hogy decemberben és januárban kéttucatnyi rablás volt a városban. A három-hét fős elkövetői csoportok főként gyerekeket és időseket támadtak meg. Aki ellenállt, a földre lökték, és megrugdosták. A bűncselekmények száma nem nőtt, az elkövetés módja azonban kegyetlenebbé vált. Pásztor Albert elmondása szerint az utcai rablások elkövetői az utóbbi időben kizárólag cigányok voltak.

Elsőként Gusztos Péter fordult a nyilvánossághoz. A szabad demokrata képviselő, aki 2006 őszén érdemben nem emelte fel szavát az emberi jogok lábbal tiprása és a gyülekezés szabadságának megsértése ellen, most megmagyarázhatatlannak és kirekesztőnek nevezte Pásztor Albert közlését. Draskovics Tibor ezután jelentette ki, hogy a miskolci rendőrkapitány átlépte azt a határt, amelyet az állam képviselője sohasem léphet át. Emiatt erkölcsi okból távoznia kell posztjáról. A vitában számosan úgy érveltek, a kapitány csupán a tényeket ismertette. Kihallgatásukon a gyanúsítottak önként közlik, hogy a roma etnikumhoz tartoznak, nehéz körülményeiket ugyanis enyhítőként veszi figyelembe az igazságszolgáltatás.

A nemzeti vagyon felszámolásával a munkalehetőségtől elsőként megfosztott cigányságnak a szocialista-szabad demokrata kormány az elmúlt években nem kínált érdemi alternatívát. A bőség kosara, a szellem napvilága és a jog asztala is elérhetetlen számukra. Kirekesztettségük teljessé vált. Az etnikum gondjait a köztársaság kormánya nemcsak hogy nem segít megoldani, hanem közvetlenül áthelyezi azoknak az ugyancsak elszegényedő nem roma rétegeknek a vállára, amelyek a saját bajaikkal is csak nehezen tudnak megbirkózni. Főként a kis falvakban és a legsúlyosabb helyzetben lévő városokban gyakoriak emiatt a konfliktusok.

Tegnap egyébként hatályba lépett az a törvénycsomag, amelyet Draskovics irányításával dolgozott ki az igazságügyi tárca. Az új paragrafusokat a gyülekezési jog védelmének ürügyén a tavalyi "melegfelvonulás" után terjesztette a kormány az Országgyűlés elé. Szigorúan büntetendő vétségnek nyilvánították például a tojásdobálást. Nem lehet kétséges, hogy a hivatalos indoklás szerint a közrend védelmét szolgáló új büntetőszabályok nem jogállamiak. Mert milyen jogállam az, ahol a szabadelvűnek aligha nevezhető Gusztos vagy bárki más szorgalmazására, egy-egy rendezvény tapasztalataiból kiindulva általános érvénnyel, szükségtelenül átszabják a Btk.-t? Draskovics a törvény beterjesztésével készségesen teljesítette a volt koalíciós párt kívánságát.

A belső vizsgálat megindításával voltaképpen ezt tette a miskolci kapitány ügyében is. A kisebbségi kormánynak kell a szavazat a parlamentben. A miniszter Kóka János SZDSZ-es frakcióvezető legutóbb is megerősített elméletéből kiindulva talán úgy látja: maga az állam a probléma. Igazából rendőrségre sincs szükség. A bűncselekmények megelőzéséért, az okok, a személyes körülmények feltárásáért semmit sem kell tenni. Jöhet akár az anarchia is. Visszakozása ellenére Draskovics Tibor és általa a kormány lépte át a határt. Az állam felszámolása folytatódik.