fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Tangó, gejzír
2009. február 3., 07:36
Valutaalap, Unió, Világbank, EIB - momentán ezek a szervezetek pénzelik Magyarországot. Ha nem finanszíroznák hazánk működését Washingtonból és Brüsszelből, már rég tangót lejtenénk itt Budapesten és szerte az országban vagy éppen az izlandi gejzíren.

Emlékezzünk csak!

Az október 23-i ünnep előtt a világ legbefolyásosabb gazdasági hírtelevíziója, a CNBC az Országház elől jelentkezett be Crisis in Hungary, vagyis Válság Magyarországon alcímmel. Természetesen nem azért jöttek a CNBC-s kollégák, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ünnepi beszédéről tudósítsanak, hanem hogy itt legyenek a befektetők által a következő Izlandnak vélt országban. Aztán - hála az égnek! - élő adásban nem bukott el az ország. Emögött azonban a jegybank brutális kamatemelése, majd a húszmilliárd eurós gigantikus hitelkeret felvétele állt. Átmenetileg stabilizálódott a helyzet...

Januárban viszont "mindent" megkaptunk. Energiakrízist, valutaválságot és a gazdaság egy részének a leállását. Olyannyira meggyengült a forint, hogy immár családok százezrei, vállalatok tízezrei - akik devizaalapú hitellel rendelkeznek - kénytelenek újratervezni életüket, a gazdálkodás mindennapjait. Mi lesz, akkor ha már tényleg nem tudnak fizetni?

Nézzük a szikár tényeket! Magyarországot csak a külföldi hitelek tartják életben. Ha pedig a külföldi hitelezőknek az ország már nem lesz megbízható adós, akkor hazánk Izland sorsára juthat. Nincsenek belső források, a lakosság, a cégek és az állam sem tud megtakarítani.

Ha mi leszünk a következő Izland, akkor négyszáz forint lesz az euró, az állampapírokat csak magas hozam mellett tudjuk értékesíteni, a lízingelt autót elviszik, a devizahitelesek lakásait a bankok lefoglalják, az ingatlanpiac összedől, a nyugdíjak elveszítik az értéküket, az infláció elszáll. Hatalmas gazdasági visszaesés, munkanélküliség jön.

Ha mi leszünk a következő Argentína, akkor a Nemzetközi Valutalap leállítja a hitelezést, a megszorító intézkedéseket zavargások követik, a rendkívüli állapot miatt a hatóságok kijárási tilalmat rendelnek el, csökkentik az állami fizetéseket, meghatározzák a polgárok bankszámláiról felvehető készpénzmennyiséget. Az erőszakhullám pedig fosztogatásba torkollik.

Túl sötét a kép? Nem, sokkal inkább az a helyzet, hogy túl súlyos árat fizetünk! Igen, ez a tízmilliós ország nem érdemli meg, hogy egy alapjaiban elhibázott gazdaságpolitika miatt szenvedjen. Nem érdemli meg, hogy a pénzügyi összeomlás szélére kerüljön. Hiszen a fenti - izlandi és dél-amerikai - képletek a magyarországi helyzethez nagyon is hasonlítanak. Egy súlyosan eladósodott országot a külföldi hitelek tartanak el, és a kormány újabb és újabb megszorító intézkedésekkel kétségbeesetten próbálja kiegyensúlyozni az államháztartást, ezzel tovább gyengítve a gazdasági tevékenységet és élezve a szociális feszültségeket. Eközben a miniszterelnök hol jobboldali fenyegetéssel provokál, hol pedig gazdasági és közjogi reformokról beszél.

Egyébként is: olyan bonyolult egy költségvetést megtervezni? Ez a közgázon a másodévesek tananyaga! Ráadásul nem pusztán az ideivel van gond. Az elmúlt években aligha volt még egy olyan büdzséje az országnak, amelyet tartani tudott volna a kormány. A folytonos ötletelés semmire sem vezet, ezt a forint árfolyamának tartós zuhanása jelzi, ami kifejeződése annak, hogy hiteltelenné vált a kormány, ezáltal pedig hazánk.

Szemeim előtt a CNBC stábjának munkaterve: március 15-én Budapesten tüntetők verekednek majd a rendőrökkel, Molotov-koktélok repülnek és autók égnek, menekül a tőke.

Hamarosan tényleg élő adásban bukhat el Magyarország!

(Szajlai Csaba, Magyar Hírlap)