A találkozóra február 22-én Berlinben kerülne sor, és a meghívás a G20 négy tagjának szólna: Németországnak, Franciaországnak, Olaszországnak és az Egyesült Királyságnak. A megbeszélések fő témája az európai és globális szintű pénzügyi felügyelet és szabályozás lesz.

Nicolas Sarkozy francia elnök a múlt héten azt javasolta, hogy ebből a célból az Eurócsoport állam- és kormányfői szinten gyűljön össze, hasonlóan a tavaly októberben Párizsban tartott találkozóhoz, mikor a pénzügyi válság vehemensen jelentkező hatásaira kellett azonnali válaszokat adni.

Az ötlet eredetileg a Le Monde francia napilap hasábjain jelent meg. Ebben a felvetésben szerepel az is, hogy a közös fizetőeszközzel rendelkező országok vezetői egészüljenek ki Gordon Brown brit miniszterelnökkel is. A cikk szerzője szerint Sarkozy csalódott, amiért a soros elnökséget vivő Cseh Köztársaság túl "passzív" a kérdés kezelésében. Csehország nem tagja az Eurócsoportnak, ez ugyanis a közös fizetőeszközt használó 16 országot tömöríti.

Németország azonban nem reagált a javaslatra. "A kancellár nem gondolja, hogy szükség lenne egy Eurócsoport találkozóra állam- és kormányfői szinten," mondta tegnap (február 2.) Angela Merkel német kancellár szóvivője, Thomas Steg egy berlini sajtótájékoztatón.

A korlátozott számú tagállammal tartandó "mini EU-csúcs" valószínűleg heves szemöldökráncolást vált majd ki spanyol és holland diplomáciai körökben, amely két ország - az uniós partnerekkel folytatott hosszú viták eredményeképpen - szintén részt vett a legutóbbi washingtoni G20 találkozón.

A tagállamoknak ugyanakkor a londoni csúcs előtt lesz még egy esélyük, hogy befolyásolják az uniós álláspontot, hiszen március 19-20 között sor kerül a rendes brüsszeli Európai Tanács ülésre. A témával kapcsolatos első hivatalos viták már a jövő héten megkezdődhetnek, ekkor üléseznek ugyanis az EU pénzügyminiszterei.

A berlini találkozón nem csak a meg nem hívottak miatt kerülhet sor vitára, hanem a jelenlévők álláspontjai is igen különbözőek. Olaszország például megragadhatja az alkalmat, hogy újra tárgyalóasztalra tegye a közös uniós kötvények ötletét - vagy az EU által támogatott állami tartozásokét -, hogy könnyebben injekciózhasson pénzt a kiszáradt pénzügypiacokba.

Németország továbbra is elutasítja a fenti javaslatokat. Vasárnap a Bundesbank elnöke, Axele Weber elmondta, hogy az uniós kötvények megbontanák a pénzpiaci fegyelmet, amely a közös uniós pénznem stabilitásának központi eleme. "A pénzügypolitikáért viselt személyes felelősség és a szolid közfinanszírozás melletti elkötelezettség minden tagállamban, alapvető eleme az európai valutauniónak." - mondta a Handelsblattnak Weber. "Németország ezt mindig is szem előtt tartotta és ez volt a közös pénznemhez való csatlakozás egyik alapfeltétele is nálunk." - tette hozzá a Reuters szerint