Ha tehát ezeket a gazdákat és a társaságokat megerősítjük, és biztosítjuk, hogy a vagyonérték hazai kézben maradjon - akkor meg van mentve a föld is. Az a föld, amely nem egyszerűen csak a nemzet, a népesség megtartóját jelképezi, de egyben jó üzlet és munkahelyalap is. Van több olyan gazdaságunk, amelyik "egyben" maradt, öntözéses technológiával dolgozik, a multik kedvenc beszállítója, és több embert alkalmaz, mint a rendszerváltás előtt, sőt egyedülálló módon nyugdíjasainak is tud minden évben többletpénzt adni.

Kell egy mezőgazdasági bank, amely ezeket a gazdákat és vállalkozásokat támogatja, és máris biztosítva van a jövőjük. A minimum egyéves megtérülés is indokolná ezt, de különösen a 350 ezerről 120 ezer hektárra csökkent öntözött terület visszapótlási kényszere. Kell a tőke azért is, mert a mezőgazdaságot igazából egy új eredeti tőkefelhalmozás menthetné meg. Egy-egy regionális gazdaságnak, kereskedelmi egységnek vagy feldolgozóüzemnek meg kellene erősödnie az ország öt-hat körzetében, amely aztán magával húzná a területén lévő termelés és feldolgozás teljes vertikumát. Az itthon eladott élelmiszerek harmada behozatalból származik - pedig ennél jobban visszaesett a mezőgazdaság termelése a rendszerváltás előtti időkhöz képest. Miért? Hazugság az, hogy ne lenne piaca a mezőgazdasági termékeinknek. Azok kvalitását illetően vita sem lehet. A magyar étkezési paprika, a barack, az alma és társaik a világ legjobbjai közé tartoznak. A magyar akácméz az etalon az egész földkerekségen, a kínai méznek esélye sincs, hogy trónjától megfossza. Bárki bármit mond, Oroszországban ma valóságos nosztalgia van a magyar zöldségek, gyümölcsök íze után. És a húsok íze után is. Mert például a békési talajon olyan gabona terem, hogy abból olyan finom sertéshús lesz, hogy nemhiába nem találták még meg az ottani disznó párját. A halliszten hat-hét hónap alatt felhizlalt nyugat-európai sertések íze a közelében nincsen a békésinek: ízetlen vagy halszagú (egyesek szerint pisiszagú). Félő, hogy egy generáció alatt egyszerűen megszokják ezeket az új ízeket az emberek, és elfelejtik az igazi hús zamatát. Beszélhetnénk persze másról, a szabolcsi almáról vagy a tahitótfalui eperről, amelynek ugyanúgy nincs párja a világon. Az orosz piac visszahódítása azért is lenne óriási tett, mert Oroszországban a gazdaságok privatizációja során a helyi elit elvitte a földeket, az állatállomány a harmadára csökkent, felbomlottak a termelőképes üzemek, és az oroszok saját bevallása szerint is mintegy 150 ezer falu ment csődbe. Mindez nagy lehetőséget kínálna nekünk. Az agrárkereskedelmi kapcsolatokat kellene végre rendezni Oroszországgal, és ez önmagában megmentené az egész magyar mezőgazdaságot.

A magyar ipar átkerült a multik kezébe, a kereskedelem az áruházláncokhoz - de a föld még a miénk, és az is kell hogy maradjon. Meg kell állítanunk a gyarmatosítási tendenciákat. Egy kivételével bezárták az összes cukorgyárunkat, az osztrákok és mások pedig azon spekulálnak, hogy a jó minőségű cukorrépát itt termesztik meg, majd kint készítenek belőle cukrot. Szégyen, gyalázat ez a gyarmati státus! A mezőgazdasági bank hitelt adhatna kisebb földterületek kivásárlására, és elősegítené azt, hogy nagyobb területek kerüljenek magántulajdonba. Az egyik fő probléma ugyanis ma éppen az, hogy az átlagosan ötéves bérleti idők alatt a bérlő nem látja értelmét nagyobb beruházásoknak, ahhoz fel kellene emelni harminc évre a futamidőt.

A föld amiatt is páratlan kincsünk, amit rejt. Ma egy kiló búza előállításához három-négy hektó víz szükséges. A víz - kincs. A dalai lámát sem feltétlenül csak a vitathatatlan karizmája miatt fogadják mindenütt a világon, a tibeti hegyekben van ugyanis a Föld könnyen kinyerhető édesvíztartalékainak egyharmada. A magyar föld alatt van a világ egyik legjelentősebb édesvízkészlete, ebből egy litert sem vihet el senki! Erdeink több mint fele még állami, és valamivel több mint negyven százaléka magánkézben van. Mária Terézia alkotta az első erdőtörvényt, már akkor tudták, hogy az erdő messze nem csak fa: "tartozéka" a vad, az aljnövényzet, a koronák világa stb. Optimális mérete minimum tízezer hektár. Ha szabad utat engedünk a külföldi vásárlásnak, akkor kiszámítható, hogy darabjaira fogják szétszedni ezt az ideális méretet, és mohón kitermelnek mindent. Ezért egyetlen fa sem kerülhet külföldi tulajdonba!

Nagyon sok minden más is fontos ma az országban, de semmi nem lehet fontosabb, mint a magyar föld tulajdonlásának a jövője. Minden európai parlamenti képviselőnknek az kell hogy legyen az első számú feladata, hogy a magyar föld védelméért menjen ki Brüsszelbe. Már a 20. század elején Darányi Kálmán elmondta a magyar parlamentben: "Uraim, Erdélyt elveszítettük." Azt érzékeltette ezzel, hogy a románok banki segítséget kapva sorra vásárolták fel az erdélyi magyar nemesek földjeit.

Ha nem védjük meg a magyar földet, Magyarország is elveszett!