Az EP képviselők kedden (2009. február 3.) az energiapolitikai stratégiai felülvizsgálatról készült jelentésről szavaztak. Az Európai Parlament az orosz-ukrán gázvita tanulságait levonva számos javaslatot vázol fel az unió jövőbeli közös energiapolitikája számára, és arra kéri az Európai Bizottságot és a cseh elnökséget, hogy "az Európai Tanács következő ülésén egy új, ambiciózus és előremutató diverzifikációs tervet terjesszen elő".
A jelentés szerint tagállami és uniós szinten működőképes vésztervet kell kidolgozni, amely lehetővé teszi a koordinált fellépést és a tartalékok elosztását a krízis által érintett országok számára. A képviselők szerint az uniónak gyorsan hozzáférhető gáztartalékokat kell kialakítania, és egy egységes, minden tagállamot összekötő gáz- és elektromosenergia-hálózatot kell kiépítenie, amely észak-déli irányban halad, bekapcsolja Közép- és Délkelet-Európát, és összeköti a leginkább veszélyeztetett balti államokat a nyugat- és délnyugat-európai hálózattal.
Az EU gázfogyasztásának több mint felét importálja, és ez 2030-ra akár 70 százalékra is emelkedhet. Így az unió középtávon - az ambiciózus megtakarítási tervek ellenére - továbbra is függeni fog más országoktól - olvasható a jelentésben. Az EP szerint a jövőben a termelő- és a tranzitországokkal kötött kereskedelmi, társulási és partnerségi, illetve együttműködési megállapodásokba úgynevezett "energiabiztonsági záradékot" kellene felvenni, amely megtiltaná az ellátás kereskedelmi viták miatti szüneteltetését. Az EP emellett javasolja a Moszkvával még 1997-ben kötött partnerségi és együttműködési egyezmény újratárgyalását és háromoldalú megállapodás megkötését kéri az EU, Oroszország és Ukrajna között, amely garantálja az EU-ba érkező földgáz tranzitját az elkövetkező években.
Az EP egyetért az ellátási útvonalak diverzifikálásának tervével, különösen egy déli gázfolyosó kiépítésével, amely összekapcsolja a Nabucco, a török-görög-olasz és a déli áramlat csővezetékeket. Az EP emellett az Algéria, Spanyolország, Franciaország és a kontinentális Európa teljes összeköttetését biztosító MEDGAZ projektet is támogatja. Az EP-képviselők szerint megfelelő mennyiségű és minden tagállam számára hozzáférhető cseppfolyósított földgázkészletre is szükség van. Ehhez pedig cseppfolyósító üzemek, tároló terminálok és gáz halmazállapotúvá visszaalakító telepek kellenek.
Az EP-képviselők 2050-re a "20-20-20"-as klímapolitika célkitűzést "80-60-35"-re módosítanák, azaz legalább 80 százalékkal alacsonyabb üvegházgáz-kibocsátást, a teljes uniós energiafogyasztásban 60 százalékos megújuló energia-arányt valamint az energiahatékonyság 35 százalékos javítását tűznék ki célul.
Az EP azt szeretné, ha a károsgáz-kibocsátás csökkentése és a megújuló energiaforrások arányának növelése után az energiahatékonyság terén is jogszabály kötelezné a tagállamokat és az uniót arra, hogy 2020-ra legalább 20 százalékos növekedést érjenek el.
Az atomenergiának szerepelnie kell az uniós energiamixben, ezért - véli az EP - menetrendet kell kidolgozni a nukleáris beruházások megvalósítására. Az atomenergiát azonban a ma ismert lehető legbiztonságosabb technológiai szinten kell használni, és a környező országokkal is el kell fogadtatni az uniós nukleáris biztonsági szabványokat az erőművek építése, illetve felújítása során - olvasható a jelentésben. A képviselők szerint a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel közösen közös modelleket és eljárásokat kellene kidolgozniuk, annak megakadályozására, hogy az atomenergia békés célú felhasználása ne vezethessen a nukleáris fegyverek tömeges elterjedéséhez.
A második energiapolitikai stratégiai felülvizsgálatról a március 19-20-án összeülő Európai Tanács is vitázni fog.