A Vértesi Erőmű közleményében az is szerepel, hogy a 2100 embert foglalkoztató állami vállalat ellehetetlenülésének megakadályozására nemzetközi jogászok segítségét kellett kérniük. Bencsik János részeredménynek tekinti, hogy a VE a nyilvánosság előtt is beismerte a veszteséget hozó ügyletek létezését, ugyanakkor elengedhetetlennek tartja a kárrendezés részleteinek a nyilvánosságra hozatalát, hiszen közpénzek sorsáról van szó. Miután a VE anyavállalata, a Magyar Villamosművek felkérte a VE felügyelőbizottságát a vitás ügyletek kivizsgálására, elvárható, hogy a helyzetet előállító vállalati vezetők személyi felelősségrevonása is megtörténjen - fogalmazott Bencsik.

A politikus időközben kézhez kapta Veres János pénzügyminiszterhez címzett írásbeli kérdéseire kapott válaszok első csomagját is, melyben Bencsik a nemzeti tulajdonban lévő vállalat kormány által tervezett jövendőjét tudakolta. A pénzügyminiszter válaszában a következő olvasható: "A Vértesi Erőmű sorsa a megújítás, vagy a leállítás lehet. A megújítás - a versenyképtelen szénbányászat visszafejlesztése mellett - a megújuló energia arány növelését jelenti. A társaság privatizációjával ezen megújítási program elősegítése, továbbvitele a cél." Bencsik János utalt arra, hogy Szabó Pál, a VE január közepén kinevezett vezérigazgatója, még energetikai miniszterként a VE számára kedvező módon tett javaslatot a "zöldáram" átvételi feltételeinek módosítására. Ugyanakkor a biomassza részarány növelése még igen sok, eddig megválaszolatlan kérdést vet fel. Többek között azt is, hogy az érintett lakosságot korrekten tájékoztatták-e ennek mibenlétéről. A bokodi erőmű-telephelyen 2006 óta végeznek úgynevezett kísérleti együttégetést, melynek során a szénporhoz papír, műanyag és gumihulladékot kevernek, de végeztek kísérleti égetést veszélyes hulladéknak számító olajos iszappal is. A szomszédos Oroszlány lakói épp a napokban adták át tiltakozó aláírásaikat a város polgármesterének. Bencsik János a környezetvédelmi tárcához intézett kérdéseket ezügyben, melyre még nem érkezett meg a válasz.

A pénzügyminiszteri válaszból az is kiderül, hogy a Kapolyi László által jegyzett System Consulting-gal decemberben lezárultak, de egyben folytatódtak is a privatizációs tárgyalások, így Kapolyi korábbi bejelentése, miszerint továbbra is egyeztetést folytat az esetleges vásárlásról, helytállónak bizonyult. "A System Consulting Zrt és az MVM Zrt a 2008. májusában megkötött Részvény Adásvételi Megállapodást 2008. december 16-án közös megegyezéssel megszüntették. Ennek oka alapvetően az volt, hogy a vevő rekultivációs kötelezettségek Részvény Adásvételi Megállapodás aláírását követően megismert nagyságrendje, illetve az erőművi ingatlan tulajdonjogát érintő változások miatt a szerződés újratárgyalását kérte. Miután az MVM Zrt 2008. november 7-i közgyűlési határozata alapján 2008 december 31. volt a tranzakció zárási véghatárideje, az újratárgyalás ebben a szakaszban már nem történhetett meg. A megszüntető megállapodásban foglalt rendelkezések vevő általi teljesítése esetén nyílhat lehetőség - a vevő által felvetett kérdéskörök, illetve körülmények figyelembevételével - a Részvény Adásvételi Megállapodás újratárgyalására." A miniszteri válaszból egyértelműen körvonalazódik, hogy Kapolyi László vállalkozásával továbbra is folynak a privatizációs tárgyalások.

Ugyanakkor kérdésként vetődik fel, hogy mely erőművi ingatlanok tulajdonjogában következtek be változások az értékesítési eljárás időszakában. - tette fel a kérdést a képviselő. Megbízható információk alapján kijelenthető, hogy a Tatabányán található bánhidai erőmű működése során keletkezett salak- és pernyehegyek alatti terület tulajdonjoga magánkézbe került. A terület eredetileg a Nemzeti Földalap részeként az állam tulajdonában volt, és a VE hiába kérte annak tulajdonjogát, ugyanis a rajta lévő salak és pernye ártalmatlanítása az erőművállalatot terheli. Az erőműnél nagyobb sikerrel járt ezügyben a Biopetrol Környezettechnikai Kft, amely a privatizációs huzavona közepette, 12 millió forintért szerezte meg a szóban forgó területet. A döntést a Nemzeti Vagyontanács hozta meg. Miután a telek egy magántársaság tulajdonába került, a rajta lévő erőműi salak és pernye környezeti kárelhárításának kötelezettsége az állami tulajdonban lévő VE-t terheli, a környezetvédelmi aggályok megalapozottnak tekinthetők, és kormányzati választ igényelnek. - mondta Bencsik János. A képviselő arra is kitért, hogy február közepén látogatást tesz a Vértesi Erőmű bokodi telephelyén, ahol találkozik Szabó Pál vezérigazgatóval, a munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel, valamint ellátogat a Márkushegyi Bányaüzembe is. A személyes tájékozódást korábbi időpontban tervezte, de a vállalat új vezetője a válságkezeléssel együtt járó időszükségletre hivatkozva, a február közepi időpontot javasolta.