fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Mielőtt beledöglünk
2009. február 5., 06:52
Gyűlöljük ezt az árfolyamot! - fogalmazott Gyurcsány Ferenc a hazai valuta árfolyamának elszabadulását tapasztalván, amikor az euró ára áttörte a 300 forintos határt. A mondat a gazdasági elképzelések teljes hiányáról és a tökéletes kormányzati tehetetlenségről tanúskodik. Azaz a legyengített Magyarországra rászabadult pénzügyi válság a kormányfő fejében természeti erőként jelenik meg, miközben kormányzása alatt emberek tízezrei kerülnek utcára, magyar családok tízezrei mennek tönkre, mivel képtelenek visszafizetni a valutaalapú hiteleik megnövekedett terheit. Ilyen alapon azt is mondhatta volna a kormányfő, hogy gyűlöli az esőt.

A kormány által bejelentett intézkedések sem bizonyítanak mást, mint a tehetetlenséget. A válság közepette felállított válságmegelőző központ, a kiszolgáltatott ügyfelek érdekében a bankok megdorgálása - eső után köpönyeg. Mint ahogyan a pénzügyi válságnak az adópolitikával való kezelése is az, mellesleg teljes képtelenség. A monetáris válság okozta több ezer milliárd forintos kárt ugyanis adószigorítással ellensúlyozni nem lehet. Ez körülbelül annyira hatékony, mint gyűszűvel nekiállni kimerni az óceánt.

A hazánkba érkezett, a monetáris megoldások helyett a szociális kiadások lefaragását erőltető Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja és a kormány tárgyalásairól Bajnai Gordon számolt be a sajtónak. A kormány hozzá nem értéséről sokat árulkodik az a tény, hogy a miniszter nem ismeri a magyar törvényeket, és az IMF tevékenységét illetően is tájékozatlan. Az IMF alapokmányának kihirdetését ugyanis már 1982-ben törvény írta elő Magyarországon, amiről Bajnai úgy tudja, hogy az IMF-et nem a válság megelőzésére, megakadályozására hozták létre, hanem a már kialakult válsághelyzetekben való segítségre. Az alapokmányból azonban mindenki számára egyértelműen kiderül, hogy az IMF-nek igenis dolga a megelőzés. Inkább az a kérdés, hogy ezt miért nem tette-teszi.

A szervezet céljai között szerepel például "a nemzetközi kereskedés és kiegyensúlyozott növekedés elősegítése, ezáltal a foglalkoztatottság és a reáljövedelem magas szintje előmozdításához való hozzájárulás". Ez, ugye, nem épp válságkezelés, mint ahogyan az sem, hogy az IMF segítségével "el kell kerülni a versenyszerű valutaleértékeléseket". Tudatlansága miatt a kormány azt sem vette észre, hogy az IMF gyakorlata ellentmond az alapokmányban meghatározott feladatoknak is. "Az alap általános anyagi eszközeinek megfelelő biztosítékok ellenében való időleges rendelkezésre bocsátása révén biztonságot ad a tagoknak, lehetővé téve ezáltal számukra, hogy fizetésimérleg-zavaraikat olyan intézkedések foganatosítása nélkül küszöböljék ki, amelyek károsan hatnak a nemzeti vagy nemzetközi jólétre." A tagok általános kötelezettségeiről szóló fejezet ezt írja elő: "...elsőrendű fontosságú célja olyan keret létrehozása (...), amely egészséges gazdasági növekedést tesz lehetővé. (...) Minden tag keresi a stabilitást egy olyan monetáris rendszer rendezett támogatása útján, amely nem vezet veszélyes megrázkódtatásokhoz, elkerüli a nemzetközi monetáris rendszernek a fizetési mérleg többi taggal szemben tisztességtelen versenyelőny szerzésére irányuló manipulálását. (...) Az alap felügyel a nemzetközi monetáris rendszerre annak érdekében, hogy biztosítsa hatékony működését."

Az IMF a válság megelőzéséért semmit sem tett, s utána is a legkönnyebb ellenállást választotta. Az amerikai kormánnyal együtt ugyancsak Washingtonban székelő szervezet a pénzügyi válságért felelős és a világgazdaságot romba döntő Amerikával szemben semmilyen retorzióval sem élt. Azokkal viteti el a balhét, akik a válságtól megfertőződtek s akiket az más okokból is tönkretett. Ezek után talán belátható, hogy az IMF szándékait kiszolgáló kormány nem tud ura lenni a magyar jelennek és jövőnek. Egy új erő szükséges a kilábaláshoz. Mielőtt beledöglünk.

(D. Horváth Gábor, Magyar Nemzet)