- Gráf József szakminiszter a minap azt mondta, hogy tavaly hét-nyolc százalék volt az agrárium jövedelmezősége. Ön hogyan látja?

- Úgy látszik, nem egy Magyarországon élünk, nem egy agráriumról beszélünk. A kedvező időjárásnak, az emberek felkészültségének köszönhetően igen jó évet zárhattunk - volna. A megtermett 16 millió tonna gabona jelentős része azonban csak áll a raktárakban. A piac pang, a kalászos gabona ára a tavalyit megelőző évi ár felét sem éri el, a kukorica pedig közel az egyharmadát. A napraforgó esetében a 100-120 ezer forintos tonnánkénti áron kötött szerződéseket az integrátorok felrúgták, s jó esetben majd kifizetik a kötbért, ami tíz százalék, s megadják a terményért a szerződésben kikötött ár felét. Akkor hol lehet itt jövedelmezőségről beszélni, hiszen csak a tárolás és a ki nem fizetett számlák kamatterhei vannak. Az állattenyésztők sincsenek jobb helyzetben: tavaly ilyenkor a tej felvásárlási ára literenként kilencven-száz forint volt, jelenleg 55-60 forint, de van gazda, akiktől 35 forintért veszik át, miközben az önköltségi ár hetven-nyolcvan forint. Az unió tagállamaiban egy százalékkal megemelték a tejkvótát. A megtermelhető többlet a magyar tejtermelés felének felel meg. A legérzékenyebben az olasz kvóta ötszázalékos emelése érintett bennünket, mert Olaszország volt a legnagyobb folyadéktej-importőrünk. Magyarországra a nyugat-európai felesleget hozzák be.

- Mit gondol, mennyi föld van zsebszerződésekkel külföldi tulajdonban? A még magyar kézben lévő területeket a 2011-ben lejáró moratórium után meg tudjuk tartani?

- Jelenleg a Dunántúlon, óvatos becslések szerint közel egymillió hektár a zsebszerződésekkel már külföldiek birtokában van. Mivel nagy a különbség a nyugat-európai és a magyar földárak között, így nem azonosak a feltételek, a kormánynak el kell érnie Brüsszelben a 2011-ben lejáró földvásárlási moratórium meghosszabbítását, legalább három évvel. Ki kell kötni a helyben lakók elsőbbségét a földvásárlás és a földbérlet esetében. Nem kell mást tenni, mint a Nyugat-Európában alkalmazott dán módszereket átültetni a hazai gyakorlatba.

- Sólyom László köztársasági elnök alkotmányossági normakontrollt kért az új agrártámogatási rendszerre. Önnek mi a véleménye az SPS-ről?

- Ha ezt életbe léptették volna, akkor azok a külföldiek, akik földet bérelnek Magyarországon, nagyon hosszú időre megkapták volna a földhasználat alapján járó támogatást. A rendezetlen birtokszerkezetet és földhasználatot állandósítja, igazságtalan, jogtalan előnyök megszerzésére, bennfentes információk kihasználására ad lehetőséget. Kettős földár és földbérleti rendszer kialakulását okozza. Az SPS jogbizonytalanságot, gazdasági hátrányt okoz az amúgy is tőkeszegény, de kiváló minőséget előállító magyar gazdáknak.

- Ön korábban azt mondta: Magyarország nem lehet az unió élelmiszer-ipari szemétlerakó telepe. Azok lettünk?

- Sajnos, igen, és ez a kormány felelőssége.

- Az utóbbi időben számos pozitív lépés történt e területen mind a kormány, mind a hatóságok részéről. Nem így látja?

- Csak a szavak, a szlogenek szintjén. Ha a tényeket nézzük, az intézkedéseket, akkor lesújtó a kép. A belső ellenőrzési rendszer rossz, a törvények betartása és betartatása nem történik meg. Az élelmiszerbotrányok mindig Nyugat-Európából jönnek. Nem engedhetjük meg, hogy amit saját hazájukban már nem tehetnek meg, azt nálunk megtegyék. Meg kell védenünk saját piacainkat.

- Hogyan lehet elősegíteni a kiváló magyar termékek piacra jutását?

- Minden magyar állampolgártól azt kérem, hogy az üzletek polcairól magyar árut vegyen le, hiszen ettől függ a jelenünk és a jövőnk. Ha így cselekednek, az munkahelyek megmaradását, újak létesítését jelenti. Tűrhetetlen, hogy az áruházak polcain nem a magyar termékek dominálnak. El akarjuk érni, hogy az üzletek termékeinek négyötöde magyar legyen, s csak azt tekintjük hazainak, ha az alapanyag is magyar. A sajátmárkás, az áruház a neve alatt forgalomba hozott gyakran kétes minőségű, de olcsó termékeket meg kell szüntetni. El kell érni, hogy jól látható helyen legyen a terméken a gyártó neve. Ne szégyelljék, hogy a kétszáz forintos virslinek nevezett "szemetet" ő állította elő. Etikai kódex kell mielőbb.

- Mi van, ha ez megszületik, de a kereskedők fütyülnek rá?

- Akkor szankciókat kell életbe léptetni. Jelenleg a kereskedők listázzák ki a beszállítókat. Mi ezt szeretnénk megfordítani. Továbbá a nyilvánossághoz fordulunk, hogy az emberek bojkottálhassanak adott esetben egy-egy áruházat, ha megszegi az etikai normákat és törvényeket. Nem lehet megengedni, hogy 81 féle jogcímen - marketing-hozzájárulás, polcpénz - sarcot szedjenek a beszállítóktól; öt százalékban maximálni kell ezen pénzek mértékét.

- Lendíthetnek a gazdák helyzetén az uniós pénzek?

- A kicsiknek, de ma már a közepes vagy nagyobb méretű gazdaságoknak sincs elegendő forrásuk az önrészhez, amely elengedhetetlen a fejlesztésekhez. A pénzügyi válság miatt a bankok nem vállalják a hitelezést. Uniós "mézesmadzagként" 1300-1400 milliárdról beszélnek. Látni azonban, hogy számos olyan beruházásra lesz e forrásból, amely a közösségi feltételek teljesítése érdekében szükségesek, de a versenyhátrányunkon nem javítanak.

- Az idén 480 milliárd forint hazai támogatás jut az agráriumnak...

- Ez szép lenne, csak nem igaz, ugyanis nemcsak az idei, hanem az előző évről áthozott forrásösszeget is takarja. 2004-től napjainkig 212,2 milliárd forintot nem fizettek ki, vagyis ennyit kivettek a gazdák zsebéből. Ha pedig átállunk az SPS-re, ennek végleg búcsút inthetünk.

- Mi várható akkor erre az évre?

- Már nemcsak a kis-, hanem a közepes és a nagy méretű gazdaságok is csődbe mennek. Nincs működő piac, a kereslet csökken, nőnek a költségek, az állattenyésztés nem tud megfelelő árakat elérni, a tavalyi gabona pedig raktárakban van. Meg kell fontolni minden lépést. Termőföldre jelzálogot nem szabad tenni. Nagyon nehéz esztendő lesz!