FIDESZ.HU > Vélemények > Publicisztika Nyomtatás
Ablak bezárása
A korruptak és a birka nép
Tegyük egymás mellé a legutóbbi néhány napban napvilágot látott két gyurcsányi ötletet. Az egyik szerint csökkenteni kellene a parlamenti képviselők számát, korlátozni díjazásukat. A másik: tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány, Közérdekvédelmi Hivatal néven, önálló és független szervezetet hozna létre a korrupciógyanús esetek kivizsgálására. Mi köze a kettőnek egymáshoz?
Létrehozva: 2009. február 6., 09:37

Például az, hogy egyik sem új. A képviselők számának csökkentését már minden parlamenti párt javasolta, amikor még jobban állt a szénájuk. Arra azonban már most mérget lehet venni, hogy sem a látszatellenzékiségbe menekült szabad demokraták, sem a belső önfeloszlatással elfoglalt MDF-esek nem vállalják a parlament létszámnak csökkentését. A képviselők fizetése sem redukálható a népakaratnak megfelelő mértékben, hiszen például a Political Capital Institute egyik elemzője úgy látja, a javadalmazás csökkentése növelné a korrupció kockázatát. A képviselői munkához szükséges háttértudás, szakértői támogatás pénzbe kerül, így a díjazás visszafogása szaporítaná "a felkészületlen, tájékozatlan és korrupt" politikusok számát.

A Közérdekvédelmi Hivatal felállítása sem igazán eredeti ötlet. Alig kevesebb, mint két évvel ezelőtt már hallhattunk harangozni arról, hogy az 1037/2007. (VI. 18.) kormányhatározat alapján Antikorrupciós Koordinációs Testület jött létre. Egyidejűleg a korábbi Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért megszűnt. Hogy aztán az utódjából se legyen semmi... Sólyom László a bölcsek tanácsával jelezni kívánta: kormányzati szinten nagy a bénaság. E bölcsek egyike oda lyukadt ki, hogy a bátrabb rendőrségi vezetők és a korrupciót is vizsgálni képes ügyészség tehetné a legtöbbet.

Ha igaza van a Political Capital Institute elemzőjének, s miért ne lenne, akkor a gyurcsányi kormányzásról elmondhatjuk: egyik ötletével lerontja a másik hatásfokát. Ha egyik nap azt mondja, csökkenteni kell a képviselők javadalmazását, aminek eredménye, hogy több lesz a korrupt politikus, a másik nap pedig új hivatal felállításával kíván fellépni a korrupció ellen, akkor nyilvánvaló: valamelyik ötlet megvalósítása felesleges.

Gyurcsányt mindez aligha zavarja. Őt az zavarja némileg, hogy hazánkban itt kutakodnak a hitelezők, akiknek köszönheti - na jó, köszönhetjük - az államcsőd elhalasztását, nekik mutatni kell valamit, sajtótájékoztatón kell bejelenteni, hogy ők is hallják: a kormány direkt a korrupció ellen állít fel hivatalt, kerül, amibe kerül, itt rend lesz, kérem, annyi szent.

Kérdés, hogy az új hivatal felállításával ki lehet-e szúrni a hitelezők és ellenőreik vizsgálódó szemét. Nem hiszem. A külföldi sajtó már nem is egyszerűen a pénzek sorsáért aggódik, hanem a devizában eladósodott magyar állampolgárokért, sajtóhírek arról is regélnek, hogy a feltornyosodott adóssághullámok az utcára vethetik az embereket. Azt latolgatják, mit bír még ez a birka nép. S azt méricskélik, mikor nagyobb annak valószínűsége, hogy képesek leszünk valaha visszafizetni a kormány alatt felhalmozott államadósságot. 1. ha magától mond le Gyurcsány, 2. ha a nép kergeti el. Előbbire nincs esély bizonyos személyiségi jegyek túltengése miatt, köztes megoldás volna az előre hozott választás megtartása, aminek megtárgyalását a szocialisták és a szabad demokraták nem látják sürgősnek. Még egy esélyt kaptak, de nagy valószínűséggel márciusban mégiscsak meg kell vitatniuk, mi legyen szeretett kormányukkal. Ha akkor sem térnek észre, marad az utca.

Még Gyurcsány egyik énje is pontosan tudja, hogy úgynevezett hosszú távú tervei csak önáltatásra és népaltatásra jók, semmi másra. Másik énje boldogan húzza a strigulákat a "még ma is miniszterelnök voltam" fejlécű rovatba.