Kéttucatnyi olyan otthon épült eddig Magyarországon, amely majdnem megfelel a passzív házakra vonatkozó követelményeknek. A Pest megyei Szadán fél év alatt tető alá hozott 126 négyzetméteres otthon az első, amelyik teljesíti a kritériumokat - ezért kaphatta meg a darmstadti Passzív Ház Intézet hivatalos minősítését.

A passzív ház évente kevesebb mint 15 kWh fűtési energiát használ fel négyzetméterenként. Ez egy hagyományos épület energiaigényének öt százaléka, de egy korszerű előírások szerint épített háznak is mindössze ötöde.

Az ilyen típusú épületnél nagyon fontos a tájolás, s mivel a szomszéd ház túl nagy árnyékot vetett a szokásos utcafronti telekrészre, a szadai otthont építő Balogh György szokatlan kéréssel kereste fel az önkormányzatot. A háborítatlan déli napsütés érdekében passzív házát a telek közepén szerette volna felépíteni, amire némi huzavona után végül engedélyt kapott. Szükség van a fényre, mert a ház északi frontján egyáltalán nincs ablak, délen viszont a szokásosnál jóval nagyobb üvegfelületeket építettek be a hőhasznosítás érdekében.

- Elmélyedtem a passzív házas építészet rejtelmeiben, utánaszámoltam néhány dolognak, és rájöttem, hogy ez az egyetlen értelmes megoldás - nyilatkozta a programozó matematikus végzettségű Balogh György. Az építtető számára alapvető fontosságú volt, hogy a németek átnézték a terveket, mint ahogy az is, hogy a most megszerzett minősítés minőségi garanciát jelent - nem mellesleg az ingatlan értékét is növeli.

Az előkészítést, a kivitelezés megszervezését eleinte az Egyesült Államokból intézte a Balogh család, mivel még tavaly nyáron is ott éltek. Szeptember elsején aztán elkezdődött a munka, és mára már 95 százalékos készültségű a ház. A passzív otthon négyzetméterenkénti ára 230 ezer forintra jött ki.

A használatbavételi engedély is megvan, bár beszerzése sem ment egyszerűen. Benécs József felelős műszaki vezető és az önkormányzati szakelőadó hosszasan egyeztetett az ügyben. Problémát jelentett például, hogy miért nincs a háznak kéménye, és miért nincs bekötve a gáz. Egyáltalán, miféle ház az ilyen? Lassan a szakelőadó számára is kiderült, hogy a passzív ház ezek nélkül is kiválóan működik. Lett tehát engedély.

- Mi egy gyors, betonra épülő építési technológiát alkalmaztunk, míg az osztrákok a fát részesítik előnyben - tudtuk meg a tulajdonostól. A falak ötven centi vastagok, ebből harminc centi a külső szigetelés, tizenöt centi a beton és öt centi a belső szigetelés. A ház alapja húszcentis szigetelést kapott, míg a padlástérben a mennyezetre 68 centi szigetelés került. Az ablakok háromrétegű, extra hőszigetelő üvegezéssel készültek.

A minden irányú szigetelésnek meg is lett az eredménye: mínusz tíz fokban a ház hőigénye másfél kilowatt volt. Ez nagyjából egy porszívó teljesítményfelvételével egyenlő. A szükséges energia zömét egy ötszáz literes víztartályba épített fűtőszál segítségével nyerik. A szálat fűtő energiát részben napenergia segítségével állítják elő, illetve végső esetben a hálózatról táplálják. (Az ötszáz literes tartályból nyerik a használati meleg vizet, továbbá a padlófűtés is innen megy.) Az elhasznált meleg vízzel kapcsolatban eredetileg azt tervezték, hogy kinyerik a hőt, majd a lehűlt vizet vécéöblítésre használják fel - erre a megoldásra azonban már nem jutott pénz.

Az első passzív házat 1990-ben építették a németországi Darmstadtban, azóta tizenötezer ilyen energiatakarékos épület készült el - a legtöbb Németországban, Ausztriában és Svájcban, de Svédországban és Dániában is sokat felhúztak. A tizenötezerből ezerszáz dicsekedhet a Passzív Ház Intézet hivatalos minősítésével.