Egyelőre még tisztázatlan, hogy a szabályozás milyen hatással lesz a levegő minőségére. Ám az már biztos, hogy a szabály megszegésének igen komoly anyagi vonzata lesz a vezetők számára.

Egy évvel ezelőtt elsőként csak három német város - Berlin, Hannover és Köln - csatlakozott ahhoz az elképzeléshez, hogy a belső kerületeket környezeti zónákra osszák. Eszerint a szabályozott katalizátor nélküli benzines autók, illetve az idősebb dízelmodellek, amelyek nem teljesítik az Euro 2-es kibocsátási normát (NOx 0,9 gramm/kilométer, PM - szálló por - 0,1 gramm/kilométer) nem mehetnek be ezekbe a kerületekbe. Időközben aztán további 29 város követte a példát, így mára már több millió autósnak korlátozzák a közlekedési szabadságát Németországban. A szigor nem csupán a németekre vonatkozik, hanem bárkire, így a magyar autósokra is.

Bár az eredmények homályosak, az biztos, hogy a szabályozás már most több milliárd eurót emésztett fel. A Duisburg-Essen-i egyetem számításai szerint az akció eddig 12,1 milliárd euróba került. Hiszen csak a zöld (mindenhová bemehet), sárga (csak bizonyos körzetekbe mehet be) és piros matricák (semmilyen környezetvédelmi tilalom alá eső zónába nem mehet be) elhelyezése az autókon - átvizsgálás után - 79 millió euróba került. És ez még nem a vége, hiszen a tartományokban eddig csak az autósok kétharmada jelentkezett a matricákért.

A lakosság tájékoztatásáért, a tanácsadásért és az adminisztrációs költségekért a városok 20 (Hannover és Köln) és 600 (Berlin) euró közötti összeget számolnak fel autósonként. Ehhez képzett szakemberekre is szükség van, akiknek a bére összesen 10,6 millió euró körül mozog. Kölnben például emiatt nyolc embert kellett felvenni a városházára. Mannheimban pedig a 120 környezetvédelmi tábláért 200 ezer eurót kellett elkülöníteni a költségvetésből.

A legnagyobb összeg mégis az a becslések szerint 12,1 milliárd euró vagyoni veszteség, amely közel 7 millió német autóst érint. Azok az autók ugyanis, amelyeknek nincs matricájuk, átlagban 2000 eurót veszítenek értékükből. A piros matricások 1500 euróval, a sárgák pedig 100 euróval érnek kevesebbet.

Hónapról hónapra nő a zóna

A városok vezetése és a német autóipar azt reméli, hogy a sárga és piros matricával megbélyegzett "büdös" autókat hamarosan új, vagy fiatalabb használt járműre cserélik a tulajdonosaik. Így az autóipari forgalom is növekedni fog.

Szerintük ugyanis nemcsak a gazdasági világválság és a csökkenő bevételek, fizetések miatt vesznek kevesebb autót az emberek. Ennek pszichológiai okai is vannak: a frusztrált dízelautó-tulajdonosok nem hajlandóak semmit tenni, hiszen nem tudják, a jövőben milyen megszorítások várnak még rájuk. Ráadásul ezzel a rendszerrel már sokat veszített autójuk az értékéből, tehát nem éri meg nekik most eladni. Hiába kapnak kb. 100 eurós adókedvezményt, ha új autót vásárolnak, amennyiben a végén 1000-2000 eurót is veszítenek, ha eladják régi dízelüket.

Ha pedig nemcsak a személyautókat nézzük, hanem a haszongépjárműveket is, akkor a teljes kár még magasabbra szökhet. Ettől kezdve ugyanis nemcsak a kisiparosok és kisvállalkozások kerülhetnek az anyagi csőd szélére, mert az öreg transzporterük nem kapta meg a matricát. Hanem azok a cégek is, amelyek a helyi forgalomba állították speciális járműveiket: például italszállítók, építkezéseken használt járművek, mozgó daruk. Ezeket ugyanis nagyon drága lenne ellátni a szükséges részecskeszűrőkkel. Egy nagy teherautónál ez az összeg 5-15 ezer euró között van.

A berlini közlekedési vállalat igyekszik jó példát mutatni, 800 autóbuszukat felszerelték koromszűrővel. A beruházás közel 4,4 millió euróba került. Az adófizetők pedig majd gondoskodnak arról, hogy a városi cég ne menjen tönkre.

Az előzetes számítások szerint a rendszer környezetvédelemre gyakorolt kedvező hatása - ha egyáltalán van ilyen - igen elenyésző, ha a gigantikus kiadásokhoz mérjük. A tavalyi adatokat nézve egyelőre nem mutatható ki jelentős eltérés a károsanyag-koncentráció tekintetében. Jürgen Resch - a környezetvédelmi intézet (DUH) vezetője - elismerte: a korlátozásoknak egyelőre nem mutatható ki a pozitív hatása. Csak néhány év múlva derül ki, milyen hatással volt az intézkedés a környezetre. Hiába csökken a mért érték, az még nem jelent semmit: 2007-ben például - amikor még nem voltak a zónák - a szálló por koncentrátumának értéke 35 napon lépte át a megengedett 50 mikrogramm/ köbméterenkénti határt. Pedig összesen 385 ponton mérték. Egy évvel korábban 99 nap volt ilyen. A 2008-as adatok összesítése március közepére várható.