A gazdasági válság nyomán csökkenő keresletre reagálva a vállalatok széles skálán keresnek válaszokat a kollektív szerződésben meglévő rugalmasság kihasználásától a különleges munkaerőpiaci intézkedések bevetéséig, amelyeket a kormányok munkanélkülségi kereteiből finanszíroznak.

A krízis fokozódása nyomán alapvetően két fő csoportra oszthatók a vállalatok által bevetett eszközök: az egyik tábor a vállalaton belül a kollektív szerződés diktálta keretekben lévő rugalmassággal igyekszik túlélni a nehéz időszakot, míg a másik csoport az adott jogi keretek közt keresi a lehetőségeit, például a rövidített munkaidők bevezetésében - derül ki az Európai Szakszervezetek Kutatási, Oktatási, Egészségügyi és Biztonsági Intézetének (ETUI-REHS) elemzéséből. A szakértők szerint amennyiben a dolgozókat több szintű kollektív szerződés köti a céghez, az számottevően hozzájárul egy átfogó, az egész vállalatra kiterjedő rugalmas feltételrendszer kidolgozásához, amellyel a rövidtávú kihívásokat sokkal jobban képesek leküzdeni.

A tanulmány szerzői szerint azokban az országokban, ahol létezik célzott foglalkoztatás-politikai szabályozás, amely segíti a változó piaci körülményekhez történő alkalmazkodást, - mint a kevesebb munkaóra vagy a hosszabb pihenőidők engedélyezése - lehetővé teszi rövid távon az alkalmazásukat, ezáltal jelentős mennyiségű munkahelyet óvva meg a megszűnéstől.

Számos tagállamban, ahol kollektív szerződés védi a dolgozókat és állami támogatás is segíti a vállalatok túlélését, a rövidebb munkaidő nyomán kieső összegek egészét vagy egy részét fedezi az állam. Ebből a szempontból a német dolgozók helyzete a legjobb, de a francia, belga és holland munkásoknak is folyósítanak hasonló kiegészítő pénzeket, igaz az utóbbi két államban nem a teljes eredeti bérezésüknek megfelelően történik a kompenzáció.

Ott, ahol a rövidtávú munkaszerződésekre is kiterjed a munkaerő piaci szabályozás - amelyet eredetileg az idénymunkásokra az építőiparban dolgozókra és a más különlegesen foglalkoztatottakra találtak ki - ennek az eszköznek igyekeznek kiterjeszteni az időtartalmát, igénybevételi lehetőségeit és az ezen keresztül folyósítható összegek nagyságát, melynek nyomán a dolgozók sokkal nagyobb hányadát képes megóvni.

A francia és a német szakszervezetek nyomására ráadásul a rövidtávú munkaszerződés hatályát a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottakra is kiterjesztették.