Most egy újabb, környezetvédelmi, illetve vagyonvesztési szállal gyarapodott az egyre szövevényesebbé váló történet. Közben érkeznek a miniszteri válaszok, melyek rendre megerősítik a politikus által felvetett kérdések mögötti szabálytalanságok létezését.

Bencsik János nemrégiben azt kérdezte a pénzügyminisztertől, hogy használtak-e közpénzt a Vértesi Erőmű Zrt. magánosítási folyamatában, ugyanis felmerült a gyanú, hogy az állami tulajdonban lévő MVM Zrt. pénze több gazdasági társaságot is - többek között az MVM és a Kapolyi László tulajdonában lévő System Consulting által alakított Kárpát-Energo Zrt-t - megjárva, végül ismét a villamosipari társaság kasszájába került befizetésre, az ugyancsak állami érdekeltségbe tartozó Vértesi Erőmű vételárának részeként. Mint ahogy az már a korábbi híradásokból kiderült, az MVM mintegy 23 milliárd forint fejlesztési kölcsönt biztosított a közös társaság számára.

Veres János pénzügyminiszter válaszában megerősítette, hogy a Kárpát-Energo Zrt-nél jelenleg is folynak a könyvvizsgálói elemzések: "A könyvvizsgáló jelzése szerint 2008 februárjában írták alá a tulajdonosi hitellel kapcsolatos szerződést, majd annak hatályba lépését követően a folyósított hitelkeretet a Kárpát-Energo Zrt. teljes egészében lehívta és - gyakorlatilag teljes összegben - egy projekttársaság részére utalta át befektetés céljából. Ennek indokai és a felhasználás szabályszerűsége a vizsgálat tárgyát képezik, az ügylet részleteinek könyvvizsgáló általi feltárása és kivizsgálása folyamatban van."

A napokban a Magyar Nemzet kérdésére maga Kapolyi László is elismerte, hogy állami pénz felhasználásával fizette be Vértesi Erőmű Zrt. részvénycsomagjának részbeni ellenértékét.

Bencsik János arra is rákérdezett, hogy érheti-e veszteség a Vértesi Erőmű Zrt.-t, a System Consulting Zrt. által felmondott áramvásárlási szerződések miatt. Veres János pénzügyminiszter válaszában kitért arra, hogy a társaság Felügyelő Bizottsága most vizsgálja az ügyet, és hogy az új vezetés a kereskedelmi megállapodások okozta hátrányok minimalizálásán dolgozik, hogy megakadályozható legyen a társaság ellehetetlenülése. "Ennek nagyságrendje ma még nehezen számszerűsíthető, tekintettel arra, hogy az egyeztetések még nem zárultak le. Az MVM Zrt. a folyamatban lévő vizsgálatokból következően nem ajánlott fel semmilyen konkrét összeget a kereskedő társaságoknak és nem is tehet kártérítési kötelezettségvállalást" - írta a pénzügyminiszter. Ezen túlmenően a Magyar Energia Hivatal, Vértesi Erőmű Zrt. tevékenységére vonatkozóan eljárást indított, hogy a társaság a kereskedelmi megállapodások megkötésekor betartotta-e az érvényben lévő jogszabályokat. Bencsik János a pénzügyminiszter válaszát szokatlanul őszintének nevezte, és egyben köszönetet mondott érte, de ismételten rámutatott arra, hogy a személyes felelősségre vonások sem maradhatnak el.

Bencsik János arra is választ várt, hogy égettek-e hulladékot biomassza gyanánt a Vértesi Erőmű bokodi telephelyén. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter válaszában megerősítette, hogy a szénpor hulladékkal történő együttégetését kísérleti jelleggel végezték 2008-ban: "Az első ütemben megközelítőleg 800 tonna hulladék szénnel történő együttégetése került engedélyezésre. Kizárólag nem veszélyes hulladékok kerülhettek a tüzelési kísérletbe, melyek jellemzően előkezelt települési hulladékok (papír és műanyag keveréke, műanyag darálék), vagy ipari, szolgáltatási eredetű hulladékok (szennyvíziszap granulátum, papíripari hulladék) voltak.

A miniszter válaszában megjegyezte, hogy az együttégetés során keletkező - egyébként rákkeltő - dioxinok kibocsátása közel sem olyan mértékű, mintha csak hulladékégetés történne. Bencsik János ezzel kapcsolatosan azt mondta, hogy a válasz csak megerősítette a korábbi egészségkárosító hatással kapcsolatos aggályokat, ezért a kísérletre vonatkozó részletes adatokat kikérte az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől. A válaszból az is kiderült, hogy az elmúlt év első tíz hónapjában 180 ezer tonna biomasszát tüzeltek el az erőműben, melyből közel 105 ezer tonna hengeres fa, azaz erdei szálfa volt - mondta Bencsik.

A fideszes képviselő kijelentette: tarthatatlan, hogy megújuló energiaforrásként ilyen ütemben tüzeljék fel a Vértes és a Gerecse erdeit. A környezetvédelmi miniszter által adott válasz kísértetiesen hasonlít a pénzügyminiszter egy korábbi válaszához, melyben a szénbányászati tevékenység fokozatos leépítését helyezte kilátásba: "Az Erőmű kísérletei arra irányulnak, hogy a hagyományos szén tüzelőanyagot minél nagyobb mértékben kiváltsa más, tüzelésre alkalmas anyagokkal, s ezzel részben a fosszilis energiahordozó felhasználás és az abból származó CO2 kibocsátás csökkentését érje el, másrészt hulladékégetési kapacitást építsen ki." Bencsik János viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a térség lakossága már a kísérleteket sem nézte jó szemmel, és egymás után sorra indultak el a lakossági tiltakozások. Ebben a témában csütörtök késő délután Bokodon tartanak falugyűlést a helyi művelődési házban.

A hetek óta tartó képviselői "állapotfelmérés" következtében került nyilvánosságra az is, hogy a Tatabányán található, jelenleg üzemen kívül álló bánhidai erőmű zagyterét 2007 decemberében magánkézbe adta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. A közel 23 hektáros terület 12 millió forintért cserélt gazdát, és került a Biopetrol Környezettechnikai Kft tulajdonába, miközben a hat milliárd forintra árazott környezetvédelmi kármentesítés továbbra is az állami tulajdonban lévő Vértesi Erőmű Zrt. kötelessége maradt.

Bencsik János országgyűlési képviselő, tatabányai polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a terület jelenti Tatabánya számára az egyik legnagyobb kiporzási veszélyt, mert a salakanyagból származó szálló por rendszerint beteríti a várost, egészségügyi kockázatot okozva. Ezért most ismét Veres János pénzügyminiszterhez fordult írásbeli kérdéssel, hogy a terület tulajdonjogának és a környezetvédelmi kötelezettség teljesítésének szétválasztása után lesz-e arra garancia, hogy a terület rekultivációja megvalósulhasson a környezetvédelmi felügyelőség rendelkezése alapján 2010 végéig. Budai Gyula a Magosz szövetségi igazgatója, a szabálytalan földértékesítés és egyértelmű vagyonvesztés miatt büntetőfeljelentést tesz a Központi Nyomozó Ügyészségen.

Bencsik János szerint a sorozatos rossz, és egyben jogsértő cselekedetek következtében a Vértesi Erőmű Zrt. ellehetetlenülését erőteljes megszorító intézkedésekkel kívánja megakadályozni az állami vállalat új vezetése, mely a szénbányászati tevékenység átmeneti felfüggesztését, de a későbbiek során akár 5-600 fő elbocsátását is jelentheti. A politikus szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben, a válság által leginkább sújtott Komárom-Esztergom megyében ez megengedhetetlen.