fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Mi az ausztráliai bozóttüzek oka?
2009. február 11., 17:18
Már 181-re emelkedett az ausztráliai bozóttüzek halálos áldozatainak száma. Az Ausztrália délkeleti részén napok óta tomboló tűzvészben több mint ezer lakóház égett le és 3500 négyzetkilométernyi területet perzseltek fel a lángok. Az Indiai-óceán is felelős az Ausztráliát sújtó szárazságért?

A sérültek száma is több százra tehető és sok ezren váltak hajléktalanná. Az Allianz biztosítótársaság becslése szerint az anyagi kár meghaladhatja a félmilliárd ausztrál dollárt (75 milliárd forint).

Az idei tűzvész Ausztrália történetének legsúlyosabb bozóttüzes katasztrófája. Az eddigi legtöbb halálos áldozattal járó bozóttűz 1983-ban volt Victoria és Dél-Ausztrália államokban, akkor 75 ember életét követelték a "hamvazószerdai" lángok, és háromezernél több lakóház égett le. A második legsúlyosabb az 1939-es "fekete péntek" volt, akkor 71 áldozatot szedtek a lángok. A tüzek megfékezésére az ország minden sarkából és még Új-Zélandról is érkeztek tűzoltók. Több tízezer önkéntes és a hadsereg alakulatai is felvették a harcot a lángokkal. A hatóságok szerint a bozóttüzek hevessége és villámgyors terjedése miatt esély sincsen az igazán hatékony tűzoltásra, ennek ellenére azonban a katasztrófa hatására valószínűleg felülvizsgálják a tűzvédelmi előírásokat.
A szabályok esetleges változtatásának lehetséges irányairól megoszlanak a vélemények. Wilson Tuckey ellenzéki konzervatív képviselő szerint például le kell számolni a természeti környezetet az emberek érdekei elé helyező környezetvédelmi politikával. Jamie Briggs, a canberrai parlament egy másik képviselője szerint a leginkább veszélyeztetett területeken tűzbiztos bunkereket kellene építeni.

Az Indiai-óceán meleg és hideg hőmérsékleti változásainak körforgása az egyik fő oka az Ausztráliát gyakran sújtó száraz időszakoknak - derült ki egy új tanulmányból. Ausztrália utóbbi 120 évének legszárazabb időszakai - az 1895 és 1902 közötti "Federation Drought", vagy a II. világháború aszállyal sújtott évei - mind összefüggenek az indiai-óceáni dipólusként (IOD) ismertté vált hőmérséklet-ingadozási jelenséggel - mutatta ki a sydneyi Új-dél-walesi Egyetem által készített tanulmány, amely a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Mikor az IOD negatív fázisban van, akkor Ausztrália területén az óceán vizétől csapadékban gazdag szelek söpörnek végig, ezzel biztosítva a kedvező éghajlati körülményeket. A pozitív fázis során azonban megváltoznak az időjárási viszonyok, és gyengül a nedvességért felelős légáramlatok ereje.
"Azt fedeztük fel, hogy 1992 óta nem volt egyetlen csapadékos, vagy akár egyetlen negatív fázisú jelenség sem az IOD-ben" - mondta Caroline Ummenhofer, az Új-dél-walesi Egyetem éghajlat-változási kutatóközpontjának professzora, aki egyben a mostani tanulmány vezetője is. "A jelenlegi nagy szárazság oka nem más, mint az IOD negatív fázisainak hiánya" - tette hozzá Ummenhofer. A dipólusjelenségek általában hat hónapig tartanak, és nem biztos, hogy az idei év során lesz még pozitív fázis vagy sem (az utóbbi három év során volt). "Néhány hónapon belül ki fog derülni, hogy az idén számolnunk kell-e IOD jelenséggel" - mondta a tanulmány vezetője.

Hagyományosan a szakemberek a Csendes-óceán trópusi területein megfigyelhető El Ninonak nevezett óceáni-légköri éghajlati jelenséghez kötötték az Ausztráliát sújtó szárazságokat. Az El Nino nedves időjárást biztosít Ausztrália keleti területein, míg az El Nina a kontinens egész területén teremt csapadékban gazdag időjárási feltételeket. A kutatók összevetették az IOD az El Nino és a La Nina jelenségeket az 1889 és 2006 közötti aszályokkal, és arra az eredményre jutottak, hogy a legszárazabb időszakok egybeestek az IOD pozitív fázisaival.

"Kimutattuk, hogy az Indiai-óceán állapota meghatározóbb az Ausztrália északkeleti területeit érintő esőzések és száraz időszakok szempontjából, mint az El Nino vagy a La Nina periodikus változásai" - mondta a kutatás vezetője. A szakemberek elmondták, hogy további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megállapítsák az IOD minden okát, amelyekből annyit tudnak eddig, hogy részben a La Nina, részben maga az Indiai-óceán felelős érte. A jelenség általában május-június környékén kezdődik és szeptemberig vagy novemberig tart. "Van valami oka annak, hogy a pozitív fázisok sokkal gyakoribbá váltak, mint a negatívok. Ennek kiderítésére azonban további kutatásokra van szükséges" - állapították meg a szakemberek.

(greenfo.hu)