"Fontosnak tartjuk a gazdaságélénkítési programok végrehajtásában szerzett nemzeti tapasztalatok csúcsszintű összevetését, csakúgy, mint annak biztosítását, hogy a meghozott intézkedések összhangban álljanak az eredeti európai célokkal, és ne gátolja protekcionizmus az egységes piaci eszközök érvényesülését" - mutatott rá Mirek Topolánek, cseh kormányfő José Manuel Barroso bizottsági elnökkel közösen tartott szerdai brüsszeli sajtóértekezletén. Topolánek a biztosok testületével tartott találkozója után jelentette be nyilvánosan is, hogy soros elnökségi jogkörével élve március 1-jére, vasárnapra informális találkozóra hívta meg a tagállamok állam- és kormányfőit Brüsszelbe.

A különböző - gyakran eltérő - tagállami lépések száma bővül, a velük kapcsolatos törekvések és tapasztalatok eltérőek, miközben az elnökség dolga, hogy közöttük közvetítsen - mutatott rá a cseh kormányfő, aki példaként utalt a két végletre: egyrészt azon véleményre, amely szerint a kivételes helyzet indokolttá teheti az egységes piaci játékszabályok módszeres félretételét, másrészt amely éppen, hogy e keretek hatékony megőrzésében látja a kivezető útat. "Sajnos néha a médián keresztül történik az üzengetés, ami nem mindig segít" - tette hozzá Topolánek, úgy vélvén, hogy a kialakult helyzetben - ami szerinte immár súlyos EU-politikai válság kialakulását vetíti előre - a legjobb megoldás, ha a legfelsőbb szintű vezetők rendszeres találkozókon közvetlenül egyeztetnek. "El kell oszlatni a mostanra felhalmozódott feszültséget" - mutatott rá, hozzátéve, hogy ma már egyúttal "az európai projekt is a tét".

José Manuel Barroso mindehhez annyit tett hozzá, hogy "kivételes időket élünk, melyek kivételes lépéseket követelnek. Normális körülmények között elegendő a miniszterek munkájára támaszkodni, de most többre van szükség".

Barroso egyébként úgy vélte, hogy a nemzetállami intézkedések közötti koordináció, az EU egységes piacának megőrzése, valamint az eurózóna léte és megerősítése jelenti azokat a kulcsokat, amelyek révén mód nyílhat a mostani súlyos helyzet kezelésére. A fő veszélyforrásnak a "gazdasági nacionalizmust, a protekcionizmust és a populizmust" jelölte meg, amelyek mellett háttérbe szorulhat az a tény, hogy "Európa nem a probléma, hanem a megoldás részét képezi".

A két politikus által vázolt menetrend alapján a félév hátralévő részében összesen négy teljes körű EU-csúcs, és további más, magas szintű találkozók sora körvonalazódik, amelyekhez az Európai Bizottság a szükséges dokumentumok, jelentések egymásutánját készül majd közzétenni. Dátumszerűen mindez a következőképpen fest majd:

Február 18-án a Bizottság értékelést tesz közzé a tagállamok államháztartásának stabilizációs és konszolidációs helyzetéről, a várható kilátásokról, a szükséges teendőkről. Miként Barroso fogalmazott: arra törekednek majd, hogy megmutassák: "van mód arra, hogy kéz a kézben együtt haladjon a rövidtávú gazdaságélénkítő intézkedés a hosszabb távú stabilitás megőrzésével".

Február 22-én a G-20 csoportban résztvevő európai tagországok (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország) - plusz a Bizottság - első számú vezetői az áprilisi londoni csúcsra szánt európai álláspont előkészítésének jegyében tartanak tanácskozást.

Február 25-én a Bizottság áttekinti, hogy miként lehetne erősíteni a pénzpiaci műveletek
felügyeletét (az ezt a kérdést vizsgáló Laroisiere-csoport közzé teszi jelentését), illetve, hogy hol tart a már elhatározott - pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó - uniós szintű jogszabályok hatályba helyezése és végrehajtása.

"Még február vége előtt" a Bizottság "iránymutatásokat" tesz majd közzé az európai bankok "rossz eszközeinek" lehetséges kezeléséről.

Március 1-én az EU állam- és kormányfői Brüsszelben informális találkozó keretében a nemzeti gazdaságélénkítő programok eddigi tapasztalatairól, végrehajtásuk állásáról folytatnak eszmecserét. Topolánek szerint az ülésen egyúttal a bankoknál felhalmozódott rossz eszközök, valamint a hosszú távú hitelezés újbóli beindulásához szükséges piaci bizalom kérdését is napirendre tűzik majd.

Március 4-én a Bizottság átfogó jelentést tesz majd közzé a március 19-20-i hivatalos "gazdasági" EU-csúcs számára. Barroso szerint a leendő papír "teljes körű" lesz, és a válság következményeinek valamennyi releváns elemére kitér majd, beleértve például a foglalkoztatás egyre aggasztóbb ügyét is.

Március 19-20-án ismét Brüsszelben ülnek asztalhoz az EU első számú vezetői, hogy a már hagyományos tavaszi "gazdasági csúcs" keretében egyeztessenek. Barroso reményei szerint ekkor kellene tisztázni a tavalyi gazdaságélénkítő csomagban elvben már elfogadott keretből mindmáig hiányzó 5 milliárd eurós közösségi hányad lehetséges forrásáról (erről lásd még külön írásunkat). Ugyancsak ekkor véglegesítik a G-20-as csúcsra szánt európai álláspontot.

Április 2-án a gazdasági válság globális kezelésére hivatott G-20-as országcsoport állam- és kormányfői gyűlnek össze Londonban.

"Május folyamán" - pontos időpont még nincs - a soros cseh EU-elnökség Prágában tart informális EU-csúcsot a foglalkoztatásról. Miként Topolánek mostani, brüsszeli sajtóértekezletén kifejtette: a "globális válság egyik legsúlyosabb következménye a foglalkoztatási helyzet drámai romlása, a munkanélküliség növekedése." A téma hordereje cseh megítélés szerint mindenképpen szükségessé teszi annak legfelsőbb szintű megvitatását.

Június 18-19. - a cseh féléves EU-elnökséget záró formális Európai Tanács-ülés.

Topolánek és Barroso sajtóértekezletén kérdések sora firtatta a közelmúltban hozott francia gazdaság- és iparvédelmi intézkedések és bejelentések jogosultságát és irányát. Barroso ezek kapcsán következetesen úgy fogalmazott, hogy "teljesen érthető reflex", ha adott régiók, városok, országok vezetői a "közvetlen (nemzetgazdasági, közvéleménybeli) nyomásra válaszul" rendkívüli intézkedésekre szánják el magukat.

A Bizottság soha nem kérdőjelezte meg, sőt, kifejezetten szorgalmazta és üdvözölte a kormányok nemzeti intézkedéseit. Eztán sem tesz másként. Más kérdés, hogy eközben mindig meg fogja vizsgálni a tervbe vett lépések valamennyi részletét, vajon nem veszélyeztetik-e az egységes piac koherenciáját. És még az ilyen szempontból megengedhető egyéni lépések esetében is - tekintettel a válság globális jellegére - rendkívül fontos az országok közötti egyeztetés. "A kizárólagosan egyéni akció önmagában is ártalmas lehet, de további veszélye, hogy hasonlóan egyéni lépések megtételére ösztönözhet másokat, végül kezelhetetlenül sok irányba húzva szét" a folyamatokat, teret engedve az immár elfogadhatatlan gazdasági nacionalizmus és protekcionizmus előtt - mutatott ár. Amihez Topolánek még hozzátette: miközben a jelenben lépünk, "gondolnunk kell a holnaputánra is, mert a jövőt arra fogjuk majd építeni".

A cseh kormányfő amúgy következetesen kitért a Nicolas Sarkozy francia elnökhöz fűződő viszonyát firtató kérdések elől, hangsúlyozva, hogy nem fog a "médián keresztül üzengetni" francia kollégájának, akinek bizalmát és támogatását amúgy az általa vezetett elnökség továbbra is élvezi.