"Hmm, párt, ott is szerepelni kell ma" - jutott eszébe, s elkezdett latolgatni, hogy ott ezúttal minek mutatkozzon. Szólhatna például az idősebbekhez, ahhoz fehér ing, nyakkendő, pátosz és csöppnyi kikacsintás dukál. A miniszterelnök huncutul rákacsintott tükörképére, a látványtól önkéntelenül összerezzent. Hiába, az Öregnek jobban ment, Kádár valahogy hitelesebben kacsintott, de még a Hornnak is elhitték. Igaz, ők adtak is valamit a nyugdíjasoknak... "Hát adok én!" - vidult fel a kormányfő, lesz kézcsók, verbális és tényleges, virágcsokor - az praktikus, több helyre is el lehet vinni majd, csak ne felejtsen szólni a Szilvásynak, hogy visszakérje - és rengeteg ígéret. Talán még könnyezik is kicsit Katus gázszámláján.

A fiatalabb szociknak meg majd a blogjából idéz, aki beveszi azt a sok marhaságot, azzal nincs gond. A többinek meg elmeséli a Zuschlag fiú tanulságos történetét Hogy jár, aki sokat pofázik címmel. "Laza és fenyegető leszek egyszerre" - határozta el, hosszan töprengve, hogy legutóbbi filmélményeiből kinek a szerepében tetszelegjen. Mivel hirtelenjében csak a Papírkutyák és a Gettómilliomos jutott eszébe, elhalasztotta a döntést. Meg aztán felvillant benne, hogy előtte pénzemberek előtt is szerepelnie kell. Kicsit már sajnálta, hogy hagyta a Kókát elmenni, mellette könnyű volt okosabbnak látszani. "No mindegy" - sóhajtott fel, viszi a Bajnait, s aztán együtt játszanak technokratát. Az olyan jó szerep, csak számokat kell mondogatni, minél jobban hadar, annál zavarodottabb lesz mindenki. Egy szám, egy reform, még egy szám, még egy progresszió. Aztán a Veres Jani majd behajtja a pénzt.

"Mi van még?" - vette számba további teendőit a kormányfő. Mivel szeretett magára úgy gondolni, mint kormányfőre, eszébe jutott a kormányzás szó is, amitől megint kissé kiverte a hideg. "Megint az a kurva ország, a kurva meló!" - kommunikálta el magát. Aztán összerendezte vonásait, hiszen ez is csak egy szerep. Játszani és színlelni kell, kicsit beleélni magát, arra a pár pillanatra elhinni a szerepet. KISZ-vezér, pártapparatcsik, Tony Blair, bizniszmen, árvízi hajós, államférfi és érző ember, gondos családapa vagy politikai tolvaj, oly mindegy. Csak fizessen. Keresni lehessen rajta. Hiszen minden szerep csak erről szól.

"Lopni, megyünk lopni!" - jutott eszébe hirtelen a rapszám, s vidoran munkájába kezdett.