Schmitt Pál: Újító nemzet vagyunk

A rendezvényen felszólalt Schmitt Pál, az Európai Parlament magyar néppárti delegációvezetője, a Fidesz választási listavezetője. Schmitt Pál beszédében emlékezetett arra, hogy két héttel ezelőtt a Magyarország többre képes sorozat állomása a növekedés Európája volt, most a felelősség Európájáról esik szó, a későbbiekben a felzárkózás és a vidék témaköre következik majd, végül az összetartozás Európája címmel zárják majd a konferenciasorozatot. Mint elmondta: május 9-re tervezik, hogy a kész programot bemutatják a nagyközönségnek.

Mi magunk büszkék vagyunk arra, hogy újító nemzet vagyunk, sok kiművelt emberfő származott innen, és a mai konferencia, amikor a felelősség Európájáról beszélünk, pontosan erről szól, hogy képesek vagyunk-e menedzselni a tehetségeinket, képesek vagyunk-e az új tudást olyan gazdagon adni a következő generációnak, mint ahogy azt mások teszik - fejtette ki Schmitt Pál. Mint mondta, a világon az első száz között egyáltalán nem említenek magyar egyetemet. Megjegyezte: ami a minőséget illeti, van még mit csináljunk.

A kérdés az, hogy az Európai Unió tudja-e állni a versenyt a feltörekvő új térségekkel - hívta fel a figyelmet. A lisszaboni stratégia arról szól, hogy egy tudásalapú, versenyképes társadalmat akarunk az EU-ból a belátható jövőben építeni. Márpedig ha a tudás az alapja mindennek, akkor annak az alapja feltétlenül az oktatás, a kutatás-fejlesztés, az innováció, a kreativitás - tette hozzá.

Magyarország nem bővelkedik természeti erőforrásokban - fejtette ki. A japánok és svájciak majdnem száz éve felfedezték, hogy "ha semmim sincs, akkor marad mégiscsak az emberi tudás, az innováció és az invesztíció a szürkeállományba", és megtalálták azokat a kitörési pontokat, amelyek sikerre vitték a gazdaságukat. Hozzátette: ezt csinálja most körülbelül 20 éve Írország, hogy elsősorban a szürkeállományba ruház be. Megjegyezte, talán nekünk is ilyen példákat kellene a jövőben követni.

Vizi E. Szilveszter: Növelni kell az innovációs aktivitást

A világon hatalmas verseny, "fegyverek nélküli háború" zajlik, ez a piacok megszerzése. Fontos kérdés, hogy ki tud olyan új, innovatív terméket előállítani, amely eladható. Vizi E. Szilveszter elmondta: az elmúlt száz évben egy fontos paradigmaváltásnak lehettünk szemtanúi, hiszen felértékelődött a tudás, mert ma minden termék esetében a hozzáadott szellemi érték szabja meg annak piaci árát, eladhatóságát. A 2000-es lisszaboni szerződésben az uniós országok egy tudás alapú társadalom és gazdaság mellett tettek hitet a két nagy vetélytárs, Távol-Kelet és Észak-Amerika miatt.

A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke a kutatás-fejlesztés (K+F) fontosságára is felhívta a figyelmet, és elmondta azt is, hogy a két nagy gazdasági vetélytárshoz képest az unió, és benne Magyarország nagyon keveset költ K+F-re.

Vizi E. Szilveszter előadásában kitért a versenyképességre is. Emlékeztetett: a 2000-es évek elején még a versenyképességi rangsorban 29-30. hely körül tanyázott Magyarország, de most az elmúlt három évben 41. 47., majd 62. helyre csúsztunk le.

Problémaként említette, hogy Magyarországon 1996 óta az üzleti szektorban alig emelkedett a kutatók aránya, a kis- és középvállalkozóknál szinte alig van kutatói tevékenység. Megvan a megfelelő szellemi tőke, a lehetőség, de élni kellene vele, ami sajnos elmulasztunk - húzta alá az akadémia volt elnöke.

Az akadémikus négy fontos teendőt nevezett meg:

- a kutatás-fejlesztés (K+F) kiemelt támogatása Európában és Magyarországon egyaránt
- a műszaki- és tudományos végzettséget megszerzők létszámának megduplázása
- a kis- és középvállalkozók és az egyetemi-akadémiai tanszékek, intézetek együttműködésének támogatása, például egy új Széchenyi terv
- a szabadalmi aktivitás támogatása

Fodor István: Alapvető változásokra van szükség az oktatás és a K+F terén

Az elmúlt hónapokban sikerült úgy tematizálni a közbeszédet, hogy másról sem lehet hallani, mint a gazdasági válság káros hatásairól. Holott más problémák és fontos kérdések is vannak - jelentette ki Fodor István, az Ericsson Magyarország volt elnöke, majd hozzáfűzte: végre van egy konferencia, mely olyan nagyon lényeges kérdésekkel is foglalkozik, mint a kutatás-fejlesztés vagy az oktatás.

Viszont ha válságról beszélünk - mutatott rá -, meg kell említenünk, hogy úgy tűnik, az európai országok választ tudnak adni a felmerülő problémákra: olcsóbb hiteleket adnak, támogatják a kis- és középvállalkozásokat, növelik a kutatás-fejlesztésre (K+F) szánt összegeket. Ezzel szemben Magyarországon évek óta visszafogott a gazdaságtámogatás, nincsenek fejlesztési támogatások, holott mindenki tisztában van azzal, hogy a gazdaságból, oktatásból és kutatás-fejlesztésből nem szabadna forrásokat kivonni - mutatott rá a Széll Kálmán Alapítvány elnöke a súlyos gazdaságirányítási problémákra.

Mindezek hatására komoly minőségi gondokkal küszködik a magyar felsőoktatás, a kutatás-fejlesztésre pedig rátelepedett a politika, s így a tudománypolitika nem áll jelenleg másból, mint pályázatok meghirdetéséből - tájékoztatott a gazdasági szakember. Fodor István arra is felhívta a figyelmet, hogy van megoldás a jelenlegi helyzetre: tartalmában kellene az egész kutatás-fejlesztés politikát átalakítani, több figyelmet fordítva a professzionizmusra és a hatékonyságra.

Az Európai Uniónak is aktívabbnak kellene lennie ezen a területen: támogatnia kellene a térségünk államait, ugyanis az ő felzárkózásuk és fejlődésük a K+F terén az egész uniónak érdeke - zárta előadását Fodor István.

Gyürk András: Zárjuk le a kudarcok korszakát

Gyürk András helyzetértékelő előadásában arra hívta fel a figyelmet, a januári gázválság az elmúlt évtizedek legkomolyabb krízisét okozták, és egyértelműen megmutatta, kiszolgáltatottság, tanácstalanság és sodródás jellemzi a hazai energetikai politikát. A fideszes politikus ezzel kapcsolatosan rámutatott arra is: Magyarországon nem is létezik energetikai stratégia.

Mint folytatta, az uniós energetikai politikával sincs minden rendben, megosztottság és üres szavak jellemzik. "Az unió nem képes, és nem is szándékozik helyettünk megoldani a problémáinkat" - szögezte le Gyürk András, rámutatva: Magyarországnak valódi nemzeti energia stratégiára van szüksége, melynek világos és egyenes céljai vannak. Meg kell teremtenünk a több lábon állás lehetőségét, a gáztól való függésünket enyhíteni kell, a zöld energia hazai szerepét meg kell erősíteni, és minél előbb párbeszédet kell indítani az atomenergia helyzetéről is - sorolta az új stratégiai prioritásait a politikus.

"Zárjuk le a kudarcok korszakát, forduljunk új irányba, bizonyítsuk be, Magyarország többre képes" - zárta előadását Gyürk András.

Bokorovics Balázs: A zöldenergia igen is megtérül

Bokorovics Balázs a PannErgy elnöke, mint felkért hozzászóló a hazai energia felhasználás jellemzőiről és a zöldenergia lehetőségeiről beszélt. Szerinte a magyar energiagazdálkodás legnagyobb problémája a hosszú távú gondolkodás hiánya és az egyoldalú energiafelhasználás, ami egyben energiafüggőséget is okoz. A legnagyobb állami kiadások - fogalmazott - az energetika területén születnek, amit a zöldenergiával ellensúlyozni lehetne.

A PannErgy elnöke kijelentette, hogy nyereséges lehet a zöldenergia, mivel megtérül. A megtérüléssel kapcsolatosan kifejtette: nálunk azért nem számolnak vele, mert a megtérülését 10 évnél hosszabb időintervallumban látják, és jelenleg csak ez számít.

A lehetséges megoldásokról szólva elmondta: olyan energiaforrások felhasználását kell támogatni, amelyek nem járnak emisszióval és nem jelentenek egyoldalú energia (pl. gáz) függést, vagy legalább csökkentik azt. Bokorovics véleménye szerint a zöldenergia ilyen és tévhit, hogy drágább és nem térül meg.

Az energetikai átálláshoz szükséges támogatásokról kifejtette: 150-200 milliárd kell hozzá 11-12 év alatt, amiből 65 milliárdot az Európai Unió ad. Emellett a gázkiváltás is igen sok többlet-megtakarítást hoz, ami átütemezhető erre a célra - magyarázta Bokorovics Balázs. Mi kell a célhoz - tette fel a kérdést, hozzátéve: akkor, amikor fosszilis energiára 600 milliárdot költünk és ehhez az egész átálláshoz 12 év alatt kellene összesen 200 milliárdot befektetni. Sajnos ez a véleményünk - zárta hozzászólását a PannErgy elnöke.

Náray-Szabó Gábor: Égető szükség van a kutatás-fejlesztés kiemelt támogatására

Mit várnak a magyar adófizetők a kormánytól? Magas szintű felsőoktatást, a tudásalapú gazdaság erősítését és a nemzet-propaganda támogatását, ami azonban nem egyszerű - mondta Náray-Szabó Gábor. Felhívta a figyelmet: Be kell látnunk, hogy kutatás nélkül lemaradunk a külföldi egyetemektől. A természettudományok mára 100 százalékban globalizálódtak, óriási a verseny, ahonnan forráshiány miatt a magyarok egyre inkább kiszorulnak. Minél több szabadalomra és innovációra lenne szükség a tudásalapú gazdaság erősítésére ahhoz, hogy a magyar alapkutatások eredményei ne külföldi, hanem hazai fejlesztésekbe épüljenek be. Nemzet-propaganda támogatása mindenképpen kifizetődő beruházás lenne, hiszen Magyarországot és számos Nobel-díjasát az egész világon ismerik.

Hogyan valósíthatók meg ezek a célok? Véleményem szerint legelőször a magyar egyetemek oktatóit kellene kutatási támogatásban részesíteni. Néhányan kapjanak évente több millió forintos kiemelt támogatást, mely a többiek számára is inspiráló lenne. Elengedhetetlen a koncentráció: az egyes területek kiemelése. Kiváló lenne az egészségipar - a gyógyszergyártástól a gyógyfürdőkig -, a különféle info-kommunikációs technológiák, valamint a hungarikumok támogatása. Példának említem a földhőben rejlő, kiaknázásra váró lehetőségeket!

Gondoljunk csak bele: a Rubick-kocka és gömb, vagy a kár a Gömböc is azt bizonyítja, hogy a magyaroknak, magyar kutatóknak igenis helyük van az élvonalban - zárta előadását Náray-Szabó Gábor.

Martonyi János: Egyedül nem megy

"Egyedül nem megy": Martonyi János, a Szabad Európa Központ vezetője ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy szerinte "közép-európai összefogás nélkül nincs magyar integrációs politika".

Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, újra kell éleszteni a közép-európai identitást és ennek megfelelő intézményrendszert kell létrehozni, mindezt pedig a magyar integrációs politikába is be kell építeni.

Az Orbán-kormány külügyminisztere a nemzetek közötti versenyről szólva azt mondta, hogy a gazdasági válság "emeli a tétet", mert, nem tudni, miként alakulnak az új erőviszonyok, "ha elül a vihar", nőnek-e a már meglévő különbségek, vagy épp ellenkezőleg: a krízis új esélyt ad a lemaradóknak.

A Fidesz fő programcélja, az ország helyzetét erősíteni ebben a versenyhelyzetben - tette hozzá.

A politikus úgy vélte, Magyarország energiaellátásának függetlensége "nemzeti egzisztenciális kérdés", ennek megteremtésével oldható meg, hogy a következő generációk geopolitikailag szempontból biztonságban éljenek.