Vízgazdálkodási, közlekedési, ökológiai szempontokat is figyelembe véve érdemes tovább vizsgálni a csongrádi vízlépcső megépítését - jelentette ki Kováts Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, miután a tanulmánytervet a kamara nonprofit kft.-je végezte. A Tisza-parti városban tartott konferencián a szakember hozzátette: a globális éghajlatváltozás meghatározza majd a következő évtizedeket, többször várhatók rendkívüli árvizek, illetve aszályok. Magyarország speciális vízrajzi adottsága, hogy felszíni vizeink 96 százaléka külföldi vízgyűjtőkről származik, és ezért az ide érkező szélsőséges elosztású vízkészletek hasznosítását csak víztározással lehet megoldani - hangsúlyozta Kováts Gábor. Természetesen számolni kell pozitív és negatív hatásokkal, melyeket mérlegelni kell.

A 70-es évektől létező terv támogatói között szólalt fel Becsey Zsolt (Fidesz) európai parlamenti képviselő is, aki szerint különböző megoldásokkal még ebben az uniós finanszírozási időszakban, azaz 2013-ig is rendelkezésre állhatnak források, de 2014 után már jelentős összegeket lehet szerezni a beruházásra, akár egy nagyprojekt keretében is. A csongrádi duzzasztó megvalósulása csak az országon múlik, az unióban ugyanis a pénz kiutalásának lehetősége megvan, csupán társadalmi konszenzus kell a kivitelezéshez. A politikus hozzátette: külföldön most is érdeklődnek a Duna-Tisza együtt kezeléséről, akár a víztárolás, akár a hajózhatóság szempontjából.

A terv melletti felszólalók szerint a duzzasztó megépítése egyebek közt turizmust, öntözést, olcsó vízi közlekedést jelentene, és komoly gazdasági érdek, hiszen a mezőgazdasági termékeket könnyebben lehetne eljuttatni a tengerhez. Ördög József mérnök, a téma koordinátora a tanulmány terveiről kifejtette: a csaknem 120 milliárd forintos vízlépcső a törökbecseihez és a tiszalökihez hasonlatosan mederduzzasztásos lenne. Az építmény a 70-es években megkezdett beruházások folytatásában valósulna meg Csongrád fölött. A vízmegtartás mellett 80 főnek jelentene állandó munkahelyet a városban, és jelentősen növelné a mezőgazdasági vállalkozók számát, illetve az energiatermelésben is részt venne. Ez évente az országos fogyasztás egy százalékát kitevő villamosenergia-termelést jelentene. A jövő egyébként a politika kezében van, egyetértés szükséges a megvalósításról - tette hozzá.

A természetvédők másképp látják. A tanulmány ehhez kapcsolódó részét készítő Lőrincz István szerint a beruházás az élővilágot gyökeresen megváltoztatná. Közvetlenül kétszáz védett fajt érintene, de ezek kapcsolatban állnak a nem védett fajokkal is, tehát egyelőre nem felbecsülhető a kár nagysága - hangsúlyozta a szakember a konferencián tartott előadásában.