A szerzőpáros az állítását arra a tényre alapozza, hogy az Európai Központi Bank (EKB) "nem szándékoltan, de hátrányos helyzetbe hozta az [euróval nem rendelkező] új tagállamokat," mikor likviditást pumpált az euróövezet országaiba, de az előbbi tagállamok bankjait az "anyabank" pénzforrása nélkül hagyta.

Ennek eredményeként Közép- és Kelet-Európa arra az álláspontra helyezkedett, hogy Brüsszel keze "az euróövezet országai felé húzott" a pénzügyi válság kezelésekor, mondják a szerzők.

Pisany Ferry és Darvas ugyanakkor úgy vélik, hogy az euróval nem rendelkező tagállamok szintén felelősséggel tartoznak bankjaik likviditási problémáiért, tekintve, hogy a "rendkívül magas folyó fizetési mérleg hiány és ingatlan-boom ellenére" sem hoztak fiskális lépéseket.

A helyzet elharapódzását és Európa gazdasági és politikai kettészakadását megelőzendő, a szerzők úgy vélik, rendezni kell "az Európa intézményes felépítésében rejlő hiányosságokat".

Javasolják az uniós bakfelügyelet erősítését, illetve, hogy ezt "a gyengeségek és a szükséges intézkedések korai diagnózisának felállítására képes nézettel" egészítsék ki.

A tagállamok kormányainak biztosítaniuk kell azt is, hogy az Európai Unió versenyszabályai megerősödjenek és "így elkerüljék az anyagi támogatás és az üzleti morál betartására való ösztönzés szükségességét, amely torzíthatja a kereskedelmet vagy gyengítheti a külföldiek beruházási kedvét az új tagállamokban," írják a szerzők.

Ebből levezetve jelentik ki, hogy "szükség van egy uniós szintű bankfelügyeleti szervre, amely jelentős határon-átnyúló tevékenységet bonyolít," illetve, hogy "egy állandó mechanizmussal kell biztosítani, az európai bankbetét-garanciák uniós koordinációját, hogy a korán ébredők se juthassanak igazságtalan előnyökhöz".

Pisani-Ferry és Darvas úgy vélik, hogy senki nem vonható egymaga felelősségre amiatt, hogy a gazdasági és politikai kettészakadás jelensége felütötte a fejét, annyit bevallanak, hogy "általánossá kezd válni az a nézet az új tagállamokban, hogy [Európa] nem bővelkedik a szolidaritásban, mikor beüt a válság".

Hogy ezt megváltoztassuk, a szerzők szerint "az egyes kormányoknak és az EU-nak nyitottan kell beszélniük a vitás kérdésekről, és biztosítaniuk kell, hogy közös álláspontot alakítanak ki, ahelyett, hogy szerteágazó konklúziókat vonnak".

"Ha így tesznek, elkerülhetjük, hogy újabb törést hozzunk létre Európán belül," foglalja össze Pisani-Ferry és Darvas.