A most megerősített szándékot eleve belevették a decemberben megalakult új nagykoalíciós - szociáldemokrata-néppárti - kormány programjába.

Az Európai Unió 2004-es kibővítése után Ausztria - Németországhoz hasonlóan - korlátozta a munkaerő beáramlását az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai államokból. A szabályozást először két évre alkalmazta, majd később újabb háromra meghosszabbította. Az EU-rendelkezések szerint a tilalmak fenntartására 2011-ig van lehetőség, ha valós a veszély, hogy a nyitás komoly zavart okozhat az adott ország munkaerőpiacán.

Spindelegger keddi nyilatkozatában a belső munkaerőpiacon kialakult feszültséggel indokolta a meghosszabbítást. Hangsúlyozta, hogy különösen a gazdasági válság idején fontos a hazai munkavállalók érdekeinek védelme. Érvelése szerint a jelenlegi szabályozás eddig is lehetővé tette, hogy a közép- és kelet-európai munkavállalók foglalkoztatását az osztrák gazdaság szükségleteihez igazítsák, és elsősorban a magas szakképzettséget igénylő hiányszakmákban szüntessék meg a korlátozásokat.

A szövetségi gazdasági minisztérium az utóbbi években több mint hatvanöt szakmában nyitotta meg a hazai munkaerőpiacot a közép- és kelet-európai EU-tagországok előtt. A kormány megítélése szerint bevált az a gyakorlat, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagállamokból származó munkaerő alkalmazását lépcsőzetesen, a munkaerőpiac helyzetének függvényében engedélyezik. Kutatóintézetek becslése szerint az osztrák gazdaságnak pótlólag 350 ezer foglalkoztatottra (javarészt szakmunkásra) lesz szüksége 2020-ig, ám a belső kapacitásból csak 200 ezer igény tűnik fedezhetőnek, a maradék kielégítésére külföldről kell embereket toborozni, illetve a hiányt bevándorlókkal pótolni.