Az állásfoglalás szerint kötelezővé kell tenni az energiahatékonyság 20%-os növelésére vonatkozó uniós célkitűzést. A jelentés emellett elengedhetetlennek tartja az energiahatékonysággal kapcsolatos közösségi támogatások megerősítését is.

A fideszes képviselő plenáris felszólalásában a kérdés jelentőségét hangsúlyozva rámutatott, csupán a műszaki berendezések készenléti állapotának szabályozásával Magyarország éves fogyasztásának megfelelő energiát lehetne megtakarítani Európában. Gyürk András úgy véli, a gazdasági válság idején csak kevesek engedhetik meg maguknak, hogy energiahatékonysági beruházásba kezdjenek. "Éppen ezért meg kell erősíteni a hatékonyabb energiafelhasználást célzó uniós és tagállami pénzügyi támogatásokat" - vélekedett. A politikus szerint adókedvezményekkel (mindenekelőtt ÁFA-kedvezményekkel) jelentős mértékben lehetne növelni a beruházási hajlandóságot.

A képviselő aggasztónak tartja, hogy Magyarországon a tavalyi 3 milliárd helyett idén már csak 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Energiahatékonysági Program keretében. Az elkülönített források minimális mértéke különösen azért érthetetlen, mivel Magyarországon az európai átlaghoz képest jóval nagyobb lehetőségeket rejt az energiahatékonyság fejlesztése - fejtette ki Gyürk András.

Az Európai Parlament által elfogadott jelentés szerint a tagállamokban intenzív tájékoztatási kampányokra van szükség ahhoz, hogy a fogyasztók világosabb képet kaphassanak az energiahatékonyság révén elérhető előnyökről. Az állásfoglalás szerint az állam vezető szerepét erősítené az is, ha a közbeszerzési eljárásokat szigorú energiahatékonysági követelményekkel kötnék össze.

Gyürk András felszólalásában hangsúlyozta, hogy az energiahatékonyság ügyét a gazdasági válság idején sem szabad másodrendű kérdésként kezelni. "Már csak azért sem, mivel az energiahatékonysági beruházások új munkahelyek százezreit teremthetik meg Európában. A tömeges elbocsátások évében azt hiszem ez korántsem mellékes szempont" - zárta felszólalását a politikus.