Az EU-nak stratégiai autonómiát kell kialakítania ahhoz, hogy megvédje érdekeit és polgárai biztonságát a világban; hogy békét, nemzetközi biztonságot teremtsen, és előmozdítsa az emberi jogok és a demokratikus értékek védelmét, valamint a multilateralizmust - áll a Karl von Wogau által jegyzett jelentésben.

A csütörtöki plenáris ülésen elfogadott jelentés szerint az EU-nak a stratégiai autonómiát a nemzetközi szervezetekkel, elsősorban az ENSZ-szel való együttműködés révén kell megteremtenie. Az EP ehhez az ENSZ reformját is szükségesnek tartja annak érdekében, hogy "a világszervezet hatékonyan tudjon fellépni a globális kihívások megoldásában és választ tudjon adni a különböző fenyegetésekre".

A jelentés szerint egy függetlenül működő, állandó uniós operatív főhadiszállást kellene létrehozni, amely megtervezi és végrehajtja az európai biztonsági és védelmi politika keretében indított műveleteket és missziókat, valamint a védelmi miniszterek tanácsának felállítása is szükségszerű. Az európai védelmi politikához elengedhetetlen egy "integrált európai haderő", amely közös fegyverzettel rendelkezik "az egységesség és az interoperabilitás biztosításához".

A 2003-as európai biztonsági stratégia szerint az Európai Uniót fenyegető fő veszélyek a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a regionális konfliktusok, az államok összeomlása és a szervezett bűnözés. Az EP-képviselők kiegészítenék ezt még az alábbiakkal: unió és az uniós polgárok védelme, a szomszédos államok biztonsága, a külső határok és a kritikus fontosságú infrastruktúra védelme, a számítógépes biztonság, az energiaellátás, a tengeri útvonalak, a világűr biztonsága, valamint az éghajlatváltozás.

A tagállamoknak továbbá a védelmi és biztonsági célokra egyaránt felhasználható, közös képességekre kell összpontosítaniuk. Ezek közé tartozik például a műholdas hírszerzés, a megfigyelő és figyelmezető berendezések, a legénység nélküli légi járművek vagy a légi és tengeri szállítás. Emellett közös műszaki szabványokra és eszközökre van szükség a távközlés és a létfontosságú infrastruktúra védelméhez - olvasható a jelentésben.

Végezetül a friss jelentés szerint közös kiképzéseket kell tartani a műveletekben bármilyen funkcióban részt vevő polgári és katonai állomány számára. Emellett a tagállamok fegyveres erői és a civil személyzet között erőteljesebb kapcsolatokat kell kiépíteni, és koordinálni kell a válságokhoz kapcsolódó képzéseket, az európai fegyveres erők közötti csereprogramokat és az uniós tagállami hadseregek más tagországok polgárai előtti megnyitását.