- Mit tehetnek a térség országai a válságból való kilábalásért?

- Mindenképpen szükséges lenne egy közép-európai összefogás, a kérdés az, hogy milyen cél érdekében fogunk össze. Fontos látnunk, hogy bár a zloty, a forinthoz hasonlóan lejtmenetben volt az elmúlt időszakban, a lengyel fizetőeszköz mögött egy életerős, optimista, jó szerkezettel rendelkező lengyel gazdaság áll.

- Csak különbségek vannak a térség országai között, vagy vannak hasonlóságok is?

- A kiindulóhelyzet különböző: Magyarország egy megroggyant, perspektíva nélküli, közbizalmat vesztett és egyhelyben toporgó, a növekedés szempontjából már régen a negatív tartományba zuhant ország. Éppen ezért a magyar gazdaság merőben különbözik a lengyeltől. Ritkán volt olyan a történelemben, amikor azt mondtuk: szívesen cserélnénk a lengyelekkel - most ez a helyzet.

- Miben tud segíteni a lengyel kormány?

- Világossá kell tenni az Európai Unió nyugati nagy államai számára, hogy a válságkezelésnek az a módja, amelyet az elmúlt hónapokban választottak, azzal a veszéllyel jár, hogy kettészakítja az uniót. A közép-európai gazdaságok pénzügyi rendszereit a kiszáradás réme fenyegeti. Nem jutunk euróhoz - ez Magyarország esetében a magas államadósság miatt különös veszélyeket hordoz magában. Az anyabankokat rá kell arra venni, hogy lássák be: tarthatatlan, hogy a leánybankjaikon keresztül nem adják oda azt a pénzt, amely a magyar gazdaság hitelezéséhez szükséges.

- Nem elég az IMF és az Európai Unió hitele?

- Ezeket a hiteleket nem azért adták, hogy a gazdaságunkat fejlesszük. Nem hiszek a véletlenekben. Az az összeg, amelyet legutóbb a Nemzetközi Valutaalap vezényletével összeállítottak, pontosan egyezik azzal az összeggel, amelyet a következő parlamenti választásig Magyarországnak államadósságként vissza kell fizetnie. Azt is mondhatnám, azért adták ezt a pénzt, hogy biztosan visszafizessük nekik a korábban felvett hiteleinket. Ebből a pénzből egy program nélküli alkalmatlan kormánnyal nem jut gazdaságfejlesztésre.

Most arra van szükségünk, hogy külföldi kézben lévő bankok magyarországi leánybankjai pénzt, méghozzá eurót kapjanak az anyabankoktól, különben a gazdaságot nem tudjuk finanszírozni. Ezen kívül arra is szükségünk van, hogy azoknak a bankoknak az esetében, amelyeknek nincs anyabankjuk, de a nem euróövezethez tartozó országokban működnek (mint például az OTP), tegyék lehetővé, hogy az euróövezethez tartozó államok bankjaival azonos feltételekkel juthassanak euróhoz az Európai Központi Banktól. Mert ma az a helyzet, hogy hátrányosan diszkriminálnak bennünket: nem fogadják el azokat a fajta papírokat fedezetképpen, mint amelyeket gond nélkül elfogadnak az eurózónához tartozó államok bankjaitól. Ezt a különbséget meg kell szüntetni, mert ez a magyar és a többi közép-európai nem euróövezeti gazdaságot komoly veszélyekkel fenyegeti.

- A bankmentő csomag nem lehet gyógyír?

- A bankmentő csomag csak szavakban létezik, ráadásul nem bankmentő csomagra van szükség: nem a bankokat kell megmenteni, hanem a magyar gazdaság finanszírozását kell biztosítani, amelynek egyik eszköze, hogy a bankok finanszírozzanak.

A bankoknál az a probléma, hogy nem jutnak devizához, amelyet aztán továbbadhatnának a magyar gazdaságnak. Ha ráadásul ez a fajta nyugat-európai válságkezelés még társul egy, az ipari termelést érintő protekcionizmussal, az a magyar, illetve közép-európai gazdaságokat végképp meg fogja gyengíteni.

A Nyugat ma felmondja azt a húsz évvel ezelőtti megállapodást, amely azt mondta ki, hogy mi kinyitjuk a piacainkat, ők tőkeelőnyben vannak, tehát nyilvánvalóan válogathatnak a beruházási lehetőségek között. Megvették például az egész magyar bankrendszert, de cserébe nekik finanszírozniuk kellett a magyar gazdaságot. Ha pedig mi tudunk versenyelőnyöket kínálni számukra, például ipari beruházásban, akkor ide fogják hozni a beruházásaikat, így a magyar ipari termelést újjáépítjük, illetve munkát tudunk adni az embereknek.

Nekünk az az érdekünk, hogy ez a megállapodás helyreálljon, és továbbra is egységes gazdasági tér maradjon az Európai Unió, és Magyarország továbbra is nyitott ország lehessen. Ha azonban az Európai Unió nagy államai letérnek erről az ösvényről, akkor Közép-Európának ehhez az új helyzethez alkalmazkodni kell. Nem szeretnénk letérni erről az ösvényről, és nem szeretnénk, ha erre kényszerítenének bennünket, ezért közösen kell fölemelni a hangunkat, és kérni, hogy gondolják újra az elmúlt négy-öt hónapban mutatott válságkezelő stratégiájukat.

- Egyes szakértők továbbra is azt állítják, hogy az államcsőd veszélye nem múlt el Magyarországon. Ön hogyan kommentálja ezeket a véleményeket?

- Nehéz megmondani pontosan, hogy hol van az a vonal, amit átlépve már államcsődről lehet beszélni. Azok a számok, amelyekkel a 2009-es évre nézve a kormány mint előrejelzésekkel, várakozással, tervekkel dolgozik, semmi közük a realitáshoz. A helyzet sokkal súlyosabb. A magyar reálgazdaság sokkal rosszabb állapotban van, mint a kormányzati bejelentésekből és elemzésekből kitűnik. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy Magyarországot veszély fenyegeti, és ennek elsődleges oka az, hogy senki sem bízik Magyarországban, sem a saját polgárai, sem a külföldiek. Amíg a közbizalmat nem tudjuk helyreállítani, tehát nincs egy optikai változás, vagyis egy előrehozott választás, és nem áll fel új kormány, nem hirdet meg a mainál sokkal életképesebb válságkezelő programot, addig Magyarország folyamatosan a komoly baj határán tartózkodhat.

- Mit szól Gyurcsány Ferenc által hétfőn bejelentett intézkedésekhez?

- Azt gondolom, hogy mind a csomagon, amit bejelentett, mind a bejelentő személyén már régen túllépett az idő, vagyis nem érdemes komolyan foglalkozni a kormány előterjesztéseivel.

- Mi lesz akkor, ha nem lesz 2010 tavasza előtt előrehozott választás?

- Baj, komoly csapás az ország számára, ha nem lesz előrehozott választás. Az emberek számára ez reménytelenséget jelent - ez a csomag a reménytelenség csomagja azért, mert ugyanazt a gazdaságpolitikát folytatja, amely eljuttatott bennünket a baj közepébe. Ez nem egy új gazdaságpolitika, hanem a régi folytatása, ezért reménytelen. Ha valami egyszer kudarcot vallott már, azzal nem kell újra próbálkozni. A másik ok, amiért reménytelenséget olvasok ki a csomagból, hogy bizonyos csoportokat, elsősorban a munkából élő és gyermekeket nevelő családokat különösen sújtja, és szinte a reménytelenségbe taszítja.

- A Fidesznek lesz válságkezelő csomagja?

- Nekünk egy komoly gazdaság-újjáépítési elgondolásunk van. Én minden adandó alkalommal beszélek ennek a főbb elemeiről. Ezt meg is fogjuk valósítani, ha megkapjuk a fölhatalmazást a választópolgároktól.

- Lehet bővebbet tudni erről a csomagról?

- A magyar gazdaságnak az a baja, hogy egymillióval kevesebb munkahelyünk van, mint amire szükségünk lenne. A rendszerváltás elején, a '90-es évek első két-három esztendejében megszűnt Magyarországon másfélmillió munkahely, ebből félmilliót építettünk vissza az elmúlt húsz évben. Az egymillió munkahelyet részben az államnak, részben a piacnak vissza kell pótolnia, ezért a Fidesz gazdaságpolitikája olyan eszközöket tartalmaz, amely azt a célt szolgálja, hogy létre tudjunk hozni egymillió új munkahelyet Magyarországon. Ez nem lesz könnyű munka, jó néhány év kell hozzá, de meg fogjuk tenni. És ha egymillióval több munkahely, illetve dolgos kéz van Magyarországon, akkor az államháztartás és a költségvetés bajait is sokkal könnyebb lesz kezelni.

- Hogyan teremtene a Fidesz egymillió munkahelyet?

- A legfontosabb az adócsökkentés. A második pont a szürkegazdaság kifehérítése: a nemzeti összterméket előállító gazdaságnak 25 százaléka van a szürke zónában. Ha csak a felét sikerülne egy radikális adócsökkentéssel és néhány más, ehhez kapcsolódó intézkedéssel, például adó-egyszerűsítéssel visszahozni az adózó fehér szférába, akkor a magyar gazdaság óriásit lépne előre.

A Világbanknak jelentése világosan kijelöli az irányt a következő magyar kormány számára. Az intézet kimondta: a magyar bürokrácia túlterjeszkedése és fejetlensége miatt három év alatt mintegy hét százalékos gazdasági növekedésről kell lemondania Magyarországnak. Kormányzati akarat kérdése, hogy a gazdaságot fojtogató bürokráciát újraszabjuk.

Probléma még a közbeszerzés körüli korrupció, és az, hogy egy közbizalmat elvesztett kormány, mint amilyen a magyar, a nemzetközi pénzpiacokról csak óriási bizalmi felárral juthat pénzhez. Évente 400-500 milliárd forintot fizetünk ki a fölvett hitelek extrakamataként azért, mert ebben a kormányban senki nem bízik, így tőle csak ezen az áron hajlandóak vásárolni.

De van a magyar gazdaságnak néhány olyan pontja, amely tartaléknak lehet nevezni, és van néhány olyan irány, amelyet mindenki oszt. Magyarországon nem azért nincs jó gazdaságpolitika, mert nincsenek jó közgazdászok vagy válságkezelő programok. A probléma az, hogy nincs kormány, amelyik világosan kitűzné a célokat, megjelölné az odavezető utat, és utána tettre készen végre is hajtaná, amit vállalt. Magyarországnak politikai vezetési problémái vannak elsősorban, és csak másodsorban közgazdasági.