Néhány hete még a gazdasági, társadalmi, államháztartási, politikai, morális stb. reform alapvető eleme volt a kötelező standolás, a kormánypárti és velük szövetséges képviselők azért is szavazták meg bölcsen és megfontoltan, ám azóta változtak a dolgok, a reform standolás nélkül is dübörög, ezért most eltörlik. A reformok iránti elkötelezettség igazi mércéje egy másik voksolás lesz. Navracsics Tibor előterjesztése nyomán megszavazza-e a Tisztelt Ház önmaga feloszlatását? Sajnálatos, hogy ide jutottunk, de hazánkban a parlament önfeloszlatása reformintézkedés lenne, sőt a reform lehetőségének a feltétele. Ám ebben az esetben már kevésbé bízunk a honatyák bölcsességében. Megfontolásban ezúttal sem lesz hiány, megfontolnak ők szinte mindent, csak az ország érdekét hagyják figyelmen kívül.

Pedig vannak igazán reményt keltő hírek is. Például húsz szocialistából tizenkilenc a parlament feloszlatásának a híve. Legalábbis a társadalompolitikai tagozat országos vitanapján ez az arány jött ki. Idézzük egyik-másik felszólaló mondandóját. Gazsó Ferenc szociológus úgy találja, ennek az elitnek nincs keresnivalója az ország élén, mert amíg ez az elit irányít, itt kő kövön nem marad. Miszlivetz Ferenc szociológus meglátása szerint ezzel a politikusi állománnyal, ennek felkészültségével, ezzel a bürokráciával nem lehet erős államot építeni. Az MSZP-nek ki kell mondania: a rendszerváltás csődbe jutott, az átmenet is kudarcban van. Czöndör Gyula, a tagozat vezetője azon véleményének adott hangot, miszerint a miniszterelnök válságkezelő javaslatai nem felelnek meg a várakozásoknak és annak az értékrendnek, amelyet a tagozat képvisel.

A tanácskozás résztvevői sűrűn bólogattak ezen vélemények hallatán, de még Szabó Lajos Mátyás kijelentése nyomán is, hogy az MSZP-nek hozzá kell járulnia a parlament feloszlatásához, így teremtve erkölcsi alapot a megújuláshoz - a tagozatnak csak egyetlen tagja volt ellentétes véleményen. Kár, hogy pont ő, Szanyi Tibor a tagozat egyetlen parlamenti képviselője. Szanyi megígérte, nem fogja támogatni az Országgyűlés feloszlatását, mert az ő mandátumát az MSZP kongresszusa határozta meg, ez pedig a kormány támogatását jelenti. Azt is mondhatta volna, hogy őt nem a választók juttatták a parlamentbe, hanem a pártvezetés - éljen a soha el nem múló kontraszelekció! -, de ennek van értelme, elvtársai ezért könnyen félreértenék.

Az sem tölt el több bizakodással, hogy az SZDSZ potentátjai is úgy hirdetik, a miniszterelnökkel nem kezelhető a válság, sőt az MDF vezérei sem hisznek Gyurcsány válságmegoldó elképzeléseiben. Mert amikor lehetőségük lenne a változtatásra, ők is bőven találnak szemforgató, álságos, hazug kifogásokat arra, miért engednek továbbra is szabad folyást az ország kifosztásának, tönkretételének, rombolásának. S ezen az sem változtat, hogy Navracsics Tibor javaslatának elutasítása után egy népi kezdeményezésről kell tárgyalniuk, amelynek célja - mi más lehetne? - a parlament feloszlatása. Miként ezt követelik majd a Kossuth téren (műveleti területen) összesereglő demonstrálók is, nyomatékot adva a többség kívánságának. Csütörtökön az MSZP egy hónapig tartó, országos reformroadshow-ra indul.