Azonnali, feltétel nélküli és akadálytalan gázai humanitárius segítségnyújtásra szólít fel szerdán elfogadott állásfoglalásában az EP. A képviselők a blokád megszüntetését, a fegyvercsempészet felszámolását, és a károk és a lakosok igényeinek részletes felmérését szeretnék. Az újjáépítéshez tartós tűzszünetre és "komoly" béketárgyalásokra van szükség - határozott a parlament.

Azonnali, feltétel nélküli és akadálytalan humanitárius segítségnyújtásra szólít fel az EP a szerdai plenáris vita után kiadott állásfoglalásában. A 488-5-19 arányban megszavazott hatpárti (néppárti, szocialista, liberális, zöldek, Nemzetek Európájáért Unió, GUE/NGL) állásfoglalás felszólítja az izraeli hatóságokat, tegyék lehetővé a humanitárius segítség akadálytalan és megfelelő bejutását, beleértve az UNWRA-nak (az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynöksége - a szerk.) és más ENSZ- és nemzetközi ügynökségeknek a humanitárius ellátáshoz szükséges felszereléseit is.

Az EP-képviselők a 2005. novemberi határforgalmi és határátlépési megállapodásra hivatkozva kérik a Gázai övezet blokádjának megszüntetését, a csempészet és az illegális fegyver- és lőszer-kereskedelem felszámolását és az átkelőhelyek azonnali és tartós megnyitását.

Fizetések segélyből

Az EP a Gázai-övezetben keletkezett károk és a lakosok igényeinek alapos felmérését szeretné. Ez szolgálhat az újjáépítés alapjául a képviselők szerint.

A parlament az Európai Bizottságtól egy átfogó értékelés elkészítését kéri az európai uniós PEGASE program keretében és az ECHO által finanszírozott újjáépítési tervek közép és hosszú távú kilátásairól, és költségvetési kihatásairól. "A palesztinoknak nyújtott EU-s pénzügyi támogatást nem aknázhatja alá a folyamatos rombolás, hiszen az csökkenti az újjáépítés támogatásának népszerűségét az európai közvélemény szemében" - áll a szövegben.

Az EP-képviselők szerint a segélyek egy részét a legkiszolgáltatottabbak fizetéseinek, nyugdíjainak és egyéb járandóságainak készpénzben történő kifizetésére kell fordítani.

Tartós tűzszünet és "komoly" béketárgyalások az újjáépítéshez

A Gázai övezet pénzügyi, gazdasági és társadalmi újjáépítése alapvető fontosságú a régió biztonságához az állásfoglalás szerint. "A hosszú távú újjáépítési és fejlesztési politika feltétele azonban a tartós tűzszünet", ehhez pedig az izraeliek és a palesztinok között komoly béketárgyalásokra és a palesztin nemzeti megbékélési folyamat véghezvitelére van szükség - vélik az EP-képviselők.

Nemzetközi donorkonferencia Gázáról

Az EP a donorországokat arra kéri, hogy a Kairóban március 2-án megrendezendő nemzetközi donorkonferencián tegyenek ígéretet a gázai újjáépítés támogatására, és kötelezzék el magukat a még 2007 decemberében, a legutóbbi, párizsi adományozói konferencián tett ígéreteik mellett.

A szerdai plenáris ülésen az EP-képviselők Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével vitáztak a gázai helyzetről.

Javier Solana szerint a közel-keleti béke kulcsa a konfliktuskezelés és a multilateralizmus, s már csak a politikai akarat hiányzik a rendezéshez. A konfliktuskezelés az egyetlen módja a halál és a pusztítás körforgásának megállításához - mondta. "2009-ben fordulóponthoz érkeztünk: vagy folytatjuk az eddigi politikát és ugyanoda jutunk, vagy elszántan és együttműködve lépünk fel, és módosítjuk a megközelítésünket" - fogalmazott.

Solana szerint a rendezéshez "a palesztinoknak is rendet kell tenniük a házuk táján". A nemzeti megbékélést a stabilitás és a fejlődés alapkövének tartotta.

Egyetlenegy ország vagy szervezet sem tudja egyedül kezelni a közel-keleti konfliktust, ezért multilaterális megközelítésre van szükség - vélte a főképviselő. Solana szerint az EU és az Egyesült Államok közel-keleti együttműködésére még soha nem voltak ilyen kedvezőek a körülmények.

"A békéhez azonban az arab világ egyesülésére is szükség van, ezért az arab államok közelgő csúcstalálkozója és az arab békekezdeményezés döntő lesz" - tette hozzá a politikus.

Solana végül a határátkelők megnyitására szólította fel Izraelt.

Benita Ferrero-Waldner, külügyi biztos szerint a jelenleg átalakuló helyzet - az izraeli kormányváltás és az amerikai külpolitika változása - új lehetőségeket teremthet a Közel-Kelet számára. "A gázai konfliktus következtében a békefolyamat rendkívül törékennyé vált, ezért minden félnek meg kell tennie minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a tárgyalásokat visszatereljék a régi mederbe" tette hozzá.

Ferrero-Waldner szerint világossá kell tenni minden izraeli vezető számára, hogy a nemzetközi közösség tartós elkötelezettséget vár a konfliktus megoldására. Közös fellépésre van szükség az Egyesült Államokkal, támogatni kell a szomszédos országok diplomáciai erőfeszítéseit, és szorosabbra kell fűzni az Arab Ligával történő együttműködést - mondta a biztos.

A képviselőcsoportok felszólalói

Joseph Daul (néppárti, francia) egy, a Hamász által lefoglalt szállítmányra utalva szt mondta, megengedhetetlen a segélycsomagok elkobzása. A képviselő szerint a stabilitás megteremtéséhez tartós tűzszünetre van szükség, "ehhez viszont a Hamásznak kell megtennie az első lépést, és le kell állítania a rakétatámadásokat".

A szocialista Martin Schulz (német) szerint a párbeszédre és együttműködésre összpontosító új amerikai külpolitikai stáb reménysugár lehet, Benjamin Netanjahu személye azonban kockázatot jelent a békefolyamat sikerére. Az iráni választások végkimenetele szintén meghatározó lesz - vélte. Schulz szerint "valakinek vállalnia kell, hogy tárgyal a Hamásszal, és aki ezt megteszi, azt támogatni kell".

A liberális Graham Watson (brit) szerint akár az Egyesült Államokkal, akár nélküle, új megközelítésre van szükség. Az EU-nak vállalnia kell a vezető szerepet, a Tanács, az Európai Bizottság és a cseh elnökség azonban nem nyilatkozott a tervezett lépésekről - tette hozzá. "Tony Blair, az unió közel-keleti megbízottja még csak nem is járt Gázában" - mondta Watson.

Brian Crowley (Nemzetek Európájáért Unió, ír) egyenlőtlennek nevezte a tárgyalásokat, amelyben az egyik fél erős, a másik viszont gyenge és megosztott. A képviselő szerint "a segélyezés, a támogatás és a párbeszédhez történő ragaszkodás bátor stratégiai fellépést követel Európától".


Jill Evans (brit) azt mondta, "nyomást kell gyakorolni Izraelre a blokád megszüntetése és a határátkelők megnyitása érdekében". A zöldek nevében felszólaló képviselő szerint a károkról készült felmérésnek fel kell hívnia a figyelmet az infrastruktúra és a gazdaság szántszándékkal történő elpusztítására.

Francis Wurtz (GUE/NGL, francia) azt mondta, nem büszke Európa szereplésére, és a politikai bátorság és az elképzelések hiányára. Arafat és a palesztinok több mint húsz éve elismerték Izraelt, anélkül, hogy cserébe bármit kaptak volna - vélte. Az Arab Liga még 2002-ben előállt egy békejavaslattal, azonban azt figyelemre sem méltatták - tette hozzá Wurtz.

Az IND/DEM-hez tartozó Kathy Sinnott (ír) azt mondta, frakciójának, "nincs álláspontja a kérdésben". A képviselő kritizálta az Európai Uniót, amiért nem vetett ki kereskedelmi szankciókat Izraelre. Hozzátette, össze kell gyűjteni a bizonyítékokat, hogy az illetékeseket háborús bűnökért felelősségre lehessen vonni.

A független Jean-Marie Le Pen (francia) szerint Európa aligha játszhat közvetítő szerepet a konfliktusban. "Ebben az esetben a terhek megosztása úgy néz ki, hogy Amerika és Izrael mindent felrobbant, Európa pedig finanszírozza az újjáépítést" - mondta. Le Pen szerint "mindkét oldalon szélhámosok ülnek", és kétséges, hogy valaha is szóba állnak-e egymással.