Gazdasági szempontból a bővítés az új tagállamok számára az életszínvonal emelkedését, a régiek számára pedig az export- és beruházási lehetőségek bővülését hozta - olvasható abban a tízoldalas bizottsági állásfoglalásban, amely igyekszik átfogó mérleget készíteni a tizenkét új tagállam 2004-es és 2007-es csatlakozása óta eltelt időszakról. Az anyag hangsúlyozza, hogy ezzel egyidejűleg a bővítés hozzájárult ahhoz is, hogy kontinensünkön megszilárduljon a demokrácia és nagyobb fokú stabilitás és a biztonság alakuljon ki. A globális jelentőségű problémák kezelésekor a kibővült EU nagyobb súllyal képes fellépni, legyen szó akár az éghajlatváltozásról, akár a világgazdaságról és annak működéséről. Az elmúlt öt évben az EU nem csak területileg bővült, hanem erősebbé, dinamikusabbá és kulturális értelemben is gazdagabbá vált - emelte ki összefoglalójában a Bizottság.

A két legutóbbi bővítés pozitív hatásainak jelentős része már 2004 előtt is látható volt, hiszen az uniós csatlakozásra való felkészülés időszakában az új tagállamok makrogazdasági stabilizációt hajtottak végre, kiépítették a szükséges intézményeket, szabályozórendszereiket hozzáigazították az európaihoz, kereskedelmi értelemben teljesen integrálódtak az Unióba és megteremtették a szabad tőkeáramlást is. Az új lehetőségeket nem csupán a régi tagállamok befektetői ragadták meg gyorsan, de a világ más régióinak tőketulajdonosai is, ami korábban példátlan tőkebeáramlást eredményezett ezekbe az országokba.

Ám ezek a folyamatok olyan kísérőjelenségekkel is jártak, amelyek sérülékennyé tették az új tagállamokat, s ez éppen a mostani globális válság során mutatkozik meg igazán - véli a Bizottság. Sok új tagállamban a gyors és ellenőrizetlen eladósodás külföldi valutában a gazdaság túlhevüléséhez vezetett és a külföldi tőkebeáramlás egyre kevésbé termelő beruházásokba folyt. A mostani válság során megemelkedett finanszírozási költségek komoly kiigazítási kényszert támasztanak az új tagállamokkal szemben.

A legutóbbi két bővítésnek köszönhetően az EU ma már a világ GDP-jének több mint 30 százalékát adja. Az egy főre jutó GDP az új tagállamokban a régi tagállamok átlagához viszonyítva az 1999-es 40 százalékról 2008-ra 52 százalékra emelkedett. Becslések szerint az Unióhoz való csatlakozás évente 1,75 százalékponttal gyorsította a gazdasági növekedést az új tagállamokban 2000-2008 között. A régi tagállamok ugyanebben az időszakban összesen (tehát nem évente!) 1,5 százalékkal magasabb GDP-t termeltek, mint ha a bővítésre nem került volna sor - számítja a Bizottság.